Bejegyzések tőle: Mihály Bobály


Reklámadó


Dátum: 2014. 07. 07.

… azaz itt a hülyeség ára

Sokáig gyúrtam agyban a bejegyzésen, mert erről a témáról nyugodtan nehéz értekezni. Benne van minden ami beteg ebben az országban, a fejekben. Igazi korkép.

De mégis, kell hogy beszéljünk róla, mert mindenkit érint a szakmában. Megpróbálom logikusan, minden oldalról körbejárni.

Kezdjük az alapokkal. Miről is szól a reklámadó?

1, A reklámadó célja

A reklámadó célja nem más, mint “a szabályozás és a költségvetési bevételek növelése“. Kevésbé hivatalosan megfogalmazva, azon nagy médiacégekre különadót kivetni, amelyek csak talicskázzák ki a pénzt az országból.

Vajon a most elfogadott változtatásokkal mennyire kompatibilis a törvény ezzel a céllal? A rendkívüli elfogadás előtt pár nappal szembesítették a törvény beadóját, hogy ezzel a magyar kisvállalkozásokat fogja megadóztatni a facebook és a Google helyett, vagyis mindenkit aki 25e Ft fölött költ havi szinten (ez a mikrovállalkozások szintje…). Gyors egyeztetés a szakmai szervezetekkel után változott a törvény, innentől a havi 25e Ft helyett havi 2.5M Ft lesz a határ, valamint a politikusoknak nem kell fizetni.

Erről már tényleg az Animal Farm jut eszembe…

Vajon a kitűzött célnak megfelelő a reklámadó változtatása? Szerény véleményem szerint a magyar kisvállalkozások megadóztatása a Google vagy a facebook helyett, ez zsarolásnak kitűnő is gyenge, de legalább erősen kontraproduktív… Kifejtem.

2, Vállalkozási környezet

Vajon mi az üzenete annak, hogy ez egy olyan ország, ahol előre nem tervezhetően változik a gazdasági környezet?  Te szeretnél vállalkozni egy másik országban (vagy éppen a sajátodban) úgy, hogy amit terveztél, számoltál, befektettél, felvettél embereket, egyszerre csak teljesen más szabályok szerint, de újra kell az egészet kalkulálni?

Ráadásul ezzel a törvénymódosítással vállalkozások ezrei kerülnek versenyhátrányba az EUs versenytársaikkal szemben. Képzeljünk el egy magyar vállalkozást, aki mondjuk kontaktlencsét árul a neten, és ügyesen hirdet a Google felletein, valamint a facebook-on is közösséget épít, bejegyzéseket szponzorál, hirdet. Innentől adó terheli a reklámra költött kiadásait.
Képzeljünk el egy német vállalkozást, aki kontaklencsét árul a neten, és kiterjeszti az EUs országokra az üzletét. Lefordítja az oldalt, és hirdet. Olcsóbban mint a magyar vállalkozás, hiszen neki nem kell különadót fizetnie.
Mi történik? A magyar vállalkozás versenyhátrányba kerül, ha beépíti az áraiba. Ha nem, akkor – megtörténhet – egyszerűen nem éri meg online kereskedni. Következmény? Megoldást keres.

3, Áfa

Állandóan ezt hallom, hogy a Google és a facebook nem fizet itthon sem adót, sem Áfát. Ami még riasztóbb, hogy ezt a (hibás) véleményt komoly szakmai lapok is beengedik az oldalaikra. Akkor beszéljük át itt és most, és utána ne komolytalankodjunk.

Áfa: Valóban, szigorúan lebutítva a helyzetet, a Google és a facebook itthon nem fizet Áfát. Mert – közösségi beszerzésről lévén szó, 0%-os áfás számlát állít ki. De a válllakozás aki igénybe veszi a szolgáltatást, annak itthon be kell tennie a könyvelésébe ezt a számlát, és az Áfát be kell fizetnie. Ilyenkor kapom bele az arcomba, hogy azt csak bele kell TENNI a könyvelésbe, de vissza lehet igényelni! (igen, pontosan ugyanúgy mint az itthon vásárolt áruk áfáját. Csak mivel itt még nem fizetted be, ezért először befizeted, és majd utána igényled vissza – ha van miből). De egyszerűbben: Ha semmiféle Áfás forgalma nem volt a cégnek adott időszakban, de bejött egy Google számla 100 Ft-ról, akkor bizony be KELL fizetni a 27 Ft Áfát határidőre.

Csak a margóra: amikor magánember hirdet a Google-ön, akkor a Google (EU-s adószám hiányában) Áfás számlát állít ki. A facebook-on ez inkább a hirdető becsületére van bízva. Ha nem nyilatkozik, akkor marad a 0% Áfa. Szeretném látni, hogy a törvénymódosítás benyújtója, vajon PONTOSAN töltötte-e ki a rendszerben a hirdetőt, és befizeto az Áfát? Amíg nem látom hogy Áfás számlát kapott, nyugodtan feltételezhetem hogy Áfát csalt (bocs az előre rosszindulatú feltételezésért, de a magyar adóhatóság is ilyen feltételezeésekkel él ezernyi ponton a magyar adózási jogban) 

Adó: Igen, máshol adózik. Mint sok más cég. Joga van hozzá hogy az EU-n belül ott tepeledjen le ahol neki tetszik, és ahol a legjobban érzi magát a cég. Ez a joga BÁRMELY magyar vállalkozásnak is megvan.

4, Adóelkerülés

De most komolyan. TÉNYLEG elhiszik a jogalkotók, hogy

a, A Google vagy a facebook önszántából bepöngeti a bevételeinek a 40%-át? (tessék utánagondolni, a facebook a saját oldalain hirdet, de a Google a saját oldalak mellett működtet egy hirdetői hálózatot (AdSense). Ahol bevételmegosztással hoz hirdetéseket a vele szerződő oldalaknak. Ez a bevétel cca 40%-a. És akkor ezt az összeget most majd akkor átutalja a magyar államnak? Persze.

b, egy ilyen mértékű adót ki lehet gazdálkodni egy olyan országban, ahol az adóterhek ilyen magasak? 27% Áfa? 37% EVA? soroljam?

c, nem fognak a cégek mindent elkövetni annak érdekében, hogy legálisan, de okos megoldással kikerüljék ezt az adót?

Mondok egy egyszerűt. A cég kiköltözik Szlovákiába. És onnantól egyszerűbb az élete. Innentől ott fizet adót, a költségvetés adóbevétele nem hogy nő, de csökkenni fog. Vállalkozásélénkítő program, SZLOVÁKIÁNAK…

5, Szakmaiatlanság

idézek (innen): (kiemelés tőlem)

Arra a kérdésre, hogy nem kellett volna-e egyeztetni a piac szereplőivel, L. Simon László azt mondta: 2000 óta folyamatosan napirenden van a kérdés, ugyanakkor valóban nem zajlott személyes egyeztetés. „A vita olyan irányba ment el, aminek semmi köze nem volt az eredeti jogalkotó szándékhoz, egyesek saját politikai céljai érdekében használták ki, és próbálták ránk sütni azt a hamis és igaztalan vádat, hogy a sajtószabadság sérül. A bulvár műsorok szerintem nem képezik a sajtószabadság részét” – hangsúlyozta L. Simon László.

Vajon hogyan fogja ellenőrízni a NAV, mondjuk hogy egy hirdető túlnyomórészt magyar nyelven, vagy túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon hirdet? Van arról elképzelésük, hogy a Google AdWords rendszerén keresztül egy kampányban egy nap lazán elérhetek 1-2-5-10 ezer oldalt, és KIKERESHETETLEN, hogy milyen nyelven íródtak azon az oldalon PONT azok a cikkek amelyek mellett megjelent a hirdetés? Hogy egy Google térképen attól függúen magyar vagy nem magyar az oldal nyelve, hogy mit állított be magának a felhasználó? Hogy amikor itthonra hirdetek, akkor megeshet hogy a felhasználó ugyan magyar, de az oldal ahol a hirdetéssel találkozik mondjuk a The New York Times oldala? Mi van akkor ha a hirdető havi 3M-t költ el a Google-ben, de tuti hogy annak legalább a fele NEM magyar nyelvű oldalon jelenik meg?

Szerintem felsorolhatatlan a kérdések sora, ebben a témában még várjuk (NAGYON) a Google nyilatkozatát. A facebook-nak nincs itthoni képviselete, nem hiszem hogy ezzel kapcsolatban megszólalnak majd. Náluk a statisztikai hibahatár alatti a magyar reklámköltés, vagyis nem érdekli őket. Ismét sikerült rendesen megszívatni a magyar vállalkozásokat, miközben az volt a mondás, hogy NAGY médiacégeket fogják megadóztatni.

 

Tovább olvasom

Bővült a csapat!


Dátum: 2014. 07. 07.

Annak ellenére, hogy a reklámszakma bajban, a hirdetési piac stagnál, az online továbbra is a virágzását éli. Mi is haladunk, fejlődünk, és bővülünk. Bemutatnám az új kollegát:

Joó Szabolcs LinkedIn profil,  twitter: @szabolcsj

Pécs, közgáz msc marketing szakirány, egy ideje már ügynökségnél tolta, de innentől velünk dolgozik.

Velkám!

Tovább olvasom

Tag Manager


Dátum: 2014. 04. 01.

Amikor bevezette a Google, akkor még csak annyit láttam benne, hogy milyen klassz lesz, mert egy helyről lehet kezelni az összes, az oldal kódjába illesztett mérőkódot. Vagyis az IT betolja a Tag Manager container kódot (amely olyan mint egy digitális reklámtábla a weboldalban), és attól függően hogy mi történik, vagy mit akarunk, mi meg tudunk rajta jeleníteni mindenféle kódokat. Konverziós kódot, remarketing kódokat, analytics kódot, analytics mikrokonverziós pontokat, stb.

Persze tévedtem.

Tomi (@duracelltomi) elkezdte megmutatni, és a felénél már szédültem. És akkor még csak az eleje volt. Csak elméletben olyan egyszerű mint amennyire elsőre a lenti videón tűnik:

Mint mindennek, ennek is megvannak a maga mélységei, trükkjei, és veszélyei is.

Hogy a kezdő szinttől a haladóig mindenkinek meg tudjuk mutatni hogy mire és hogyan használható a Tag Manager, elkészült egy két alkalmas tanfolyam, amelyben az első rész főleg a marketingeseknek ajánlott, a második pedig azoknak, akik az alapokon túl akarnak lépni, és látni szeretnék a biztonsági szintektől a kódolási, makró és egyéb trükkökig, mélységében a rendszert.

A helyszín: Google Ground
Időpont: Május 6 és 8.

(x)

Tovább olvasom

Új üzleti modellek


Dátum: 2014. 03. 22.

Egyre több alkalommal, és egyre izgalmasabb területeken látom, hallok olyan üzleti megoldásokról, amelyek a régi, bajban levő modellt igyekeznek felváltani.

Ezt hívja a “bulváros” gazdasági sajtó paradigmaváltásnak.

Volt egy pár évtized, amikor alig volt újdonságnak ható üzleti modell, de ezt megtörte a fapados légitársaságok mára már prosperáló (akkor nagyon necces) modellje. A lényeg valami egészen újszerű megközelítés volt.

Azóta viszont egyre gyorsuló ütemben hallok egyre több, a régi modellt egyszerűen figyelmen kívül hagyó ötletről.

Senki nem hitte, hogy az előfizetéses zene streaming, vagy az előfizetéses online könyvtár értelmes dolog lehet. Vagy a számonkénti (digitális) eladások az albumok helyett. Vagy az olcsó, egészen olcsó appok telefonokra és gépekre. Valamint az ingyenes desktop oprendszer (OSX Mavericks – tudom, ott a linux, de annak nem volt rendes supportja, ennek van)

Valamiért azt érzem, ez a folyamat fel fog gyorsulni. Elképesztő ütemben változik a világ, és a begyökeresedett üzleti modellek egy része már nem felel meg annak amit az emberek szeretnének. És lesz egy-két vállalkozó szellemű arc, aki kitalálja majd a tutit, hogy hogyan kéne másképpen.

Mondom:

fitmob: Sokan abban látják a megfelelő üzleti modellt, hogy sok sok bérletet eladnak januárban a fittness termekbe, (többet mint amit a terem ki tudna szolgálni), hiszen úgysem jönnek az emberek olyan sűrűn mint januárban.
Erre jön ez a csapat, aki azt mondja, hogy:

Screen Shot 2014-01-27 at 17.23.45Vagyis minél többet izzadsz náluk, annál olcsóbb a belépő. És igen, van ebben is logika, nem is kevés. Teret adnak az upsell-nek (van ott tuti plusz fizetős szolgáltatás, a büfétől a masszázsig, ahol a nagyobb tömeg a több vevőt jelenti. Plusz ez a hozzáállás megváltoztatja az emberek lelkiismeret furdallását (amit a ki nem használt bérlet hoz) egy másik, sokkal zsebbe vágóbb (és pozitívabb) gondolattá (ha sokat járok, spórolok, és így egészség = spórolás).

ziferblat: Probléma: Ha nincs a kávézóban WiFi, akkor az emberek máshová mennek. Ha van, akkor meg túl sok ideig maradnak. Ezt a gondot sokan úgy látták megoldandónak, hogy kiírták: “2 óránként rendelni kell egy kávét, különben sipirc haza hesszelni B+” (na jó, nem pont így, de a lényeg ez).
Reakció? Igen, az emberek utálják ezt, és elmennek máshová.
Megoldás? Nehéz, de érdekes, úgy tűnik van. Bemész a kávézóba, de csak az ott töltött időért fizetsz. Vihetsz magaddal szendvicset, ihatsz kávét vagy ehetsz sütit, de fizetni csak egy dologért kell: az ott töltött időért. Óránként 3 dollárt. (ez konkrétan nem kevés, de nem is sok, ha arra gondolsz, hogy Budapesten a parkolásért is elkérnek néhol ennyit, és az fűtetlen, őrzés nélküli hely az aszfalton…)

Sok sok startup szeretné megtalálni a jövő formabontó ötletét. Remélem sokaknak sikerül (de eközben azt is tudom, hogy a 99%-uknak nem).

Na, maradsz a jól beváltnál, vagy te is keresed az újat, az érdekeset?

Tovább olvasom

Reklámköltések


Dátum: 2014. 03. 07.

Nem szeretem kommentálni a magyar reklámköltési számokat, mert

  1. Nem pontos (bár jobb mint a semmi)
  2. Ami engem érdekel, ott még több a bizonytalanság (pld. tudomásom szerint a Google nem ad bele adatokat)

De mégis, a trendeket nem lehet nem észrevenni.

és a múlt évivel:

Ugye? 16% -> 19% -> 22% -> ???

Ami biztos:
– az online költés növekedés üteme egy ideje stabil, 15% YoY
– a Search az egyetlen folyamatosan növekvő terület a digitálison belül
– a digitális költés lenyomta a nyomtatott médiát
a digitális költés le fogja nyomni a TV-t (talán már 2014-ben)

És innen lehet továbbgondolni az egészet. A reklámpiac a reklámpiaci szereplőket érdekli.
Egy céget a saját piaca érdekli. A költések átcsoportosulásának oka, van, nem buta emberek teszik ide vagy oda a hirdetők pénzeit.

Aki kimarad, lemarad.

Tovább olvasom

Pin It on Pinterest