Befektetés

Tartalomjegyzék

Nem fogunk tőzsdézni. Inkább beszélgessünk a befektetésekről.
(ismét Seth Godin adta az ötletet, mostanában eléggé friss aggyal blogol a srác)

Szóval vegyünk egy példát. Mondjuk a bankod azt ajánlja, hogy minden 100 forintost 90-ért vehetsz meg. Na, mennyit vennél? (tudom, Magyaroszág meg minden, tuti hamisnak gondolná az akciót minden második honfitársunk. Aki viszont nem, az nagyot szakíthatna.)

Csak mellékesen jegyzem meg, a bankok csinálnak ilyet (vagyis ennek a fordítottját, ős sem hülyék), amikor aprópénzt váltanak be ömlesztve. Csak tessék megnézni mennyit adnak a postán 1.000 db egyforintosért!

Vegyünk egy másik lehetőséget. Ki vállalkozás vagy, úgy gondolod hogy a környéken a szórólapozás lesz a legjobb. Minden postaládába kerül egy a%-ös méretű lapocska. A költsége ennek 150.000 Ft (nyomtatással és szórással együtt), viszoint a következő héten érezhetően belendül a forgalom, 25%-os haszonkulcsal csináltál 800.000 forint forgalmat. Vagyis a 150e költés hozott 200 ezret.
Következő héten is megismételed, de ekkor már csak 500e forgalom fut be ugyanezen költés mellett, ez bizony bukta, sőt, az eddig nyereség is beleúszott (500 25%-a 125e Ft, vagyis 25 bukó).

Igaz ez a képlet így?

Persze hogy nem, ugyanis az ügyfél az ügyfél, és szerencsés esetben nem egyszer vásárol. Vagyis nem az azonnali vásárlási értéket kell számolni, hanem a „vásárlói élettartam” értéket. Mondjuk azt, hogy aki elégedett, az nem 1x, hanem 2,5x vásárol. Így viszont folytatható a szórólapozás, bár látszik hogy mennyire gyorsan kimerül ez a csatorna.

Legyen a következő egy helyi újság. De ha már készen van a kreatív, akkor miért ne lehetne más is, mondjuk online? És innentől érdekes a dolog.

Tegyük fel, hogy az online reklám minden egyes forintja hoz 1,15 fillért profitban. Mennyit költenél rá?
(jelzem, én pontosan annyit amennyit fizikális képes vagyok kiszolgálni vásárlásban). Vagyis momentán most nem végtelen az oda költhető pénz, de mégis, ezekkel a számokkal nem szabnék a költésnek határokat. Amíg hozza a 15%-ot, addig miért ne?

Ja, hogy Cash-Flow meg minden? Hmm. Ha nekem van egy olyan vállalkozásom amely ilyen szépen pörög, akkor fogok hozzá tőkét keríteni, és lesz aki ad, vagy beszáll.

Mi van akkor ha NEM hoz ennyit a hirdetés? Akkor is érdemes molyolni vele,, mert lehet hogy csak rosszulk csinálom. De ha TÉNYLEG nem hoz, akkor hirdetés leáll. Akkor minek rá költeni?

A kérdés már csak az, hogy mi van akkor, ha nem tudom mennyit hoz. Na ilyenkor jön az, hogy éves büdzsét állítunk be, és csak annyit költünk. És nekem mindig ez jut eszembe az éves büdzsékről. Hogy fogalmuk nincs mit miért, mennyiből mennyit…

Gondolj a reklámra úgy, mint befektetésre. Nem rövid, hanem középtávú befektteés, de befektetés. Nem ablakon kidobott pénz. A klasszikus reklámnál tudjuk, hogy a fele ablakon kidobottt pénz. De nem tudjuk melyik fele.

Az online költésnél tudjuk.

Ha tetszett a cikk, oszd meg kollégáiddal, ismerőseiddel is,  hogy ők is értesüljenek az itt leírtakról:

Tartalomjegyzék

Minősítéseink

Microsoft Advertising Partner 2024

Lehet Téged keresünk?

Legfrissebb cikkeink