Félrecsúszott

A marketing történelme tele van rosszul meghatározott versenyhelyzetekkel, rosszul definiált konkuurenciával, ezek miatt elbukott üzletekkel.
Ezek érdekes történetek, de vajon tanulunk belőlük?

Mondjuk ott az IBM esete aki annyira a vasra (számítógép) koncentrált, hogy nem hitte hogy egy szoftver cég (MS) valaha is versenytársa lehet.

Gondolj bele, például az ébresztőórák piaca mekkorát bukott azon, hogy a mobiltelefonokba belekerült az ébresztés funkció? A telefonban minden megvolt hozzá, csak egy apró progit kellett írni.

Vagy mondjuk az internet elterjedésével mekkorát bukott a posta levél üzletága. (a következő nagy csapás az lesz amikor bevezetik végre az elektronikus számlázás lehetőségét a kisvállalkozások számára is).
De a postának ráadásul nem sikerült kihasználnia a kiscsomagokban beindult rohamot (amit az online vásárlás lehetősége hozott be). Vesztes, mert nem haladt az emberek igényeinek változásával. (postahivatal)

Vagy az a nyomtatott sajtó aki még mindig újságként gondol magára, és nem úgy határozza meg a vállalkozást, mint egy céget aki friss híreket visz el az emberekhez minden nap, minden órában (ez utóbbi meghatározásban az online lehetősége is benne lenne).
Valamikor 10+ évvel ezelőtt fiatal titánként tartottam előadást a Lapkiadók konferenciáján. Akkor mutatták be nagy felhajtással az Irish Times online verzióját egy plenáris ülésen. Később az egyik szekcióban előadva meséltem a kiadóknak hogy ez milyen kihívásokat jelent majd a jövőben nekik. Mosolyogtak, éppen csak hogy harsányan nem röhögtek ki. Már akkor is láttam hogy van keresnivalóm a pályán, ha a nagy cégek vezetői ennyire szemellenzősek. Most nagyokat mosolygok amikor hallom a visszaeső példányszámokról a híreket…

Amikor Ázsiában dolgoztam, próbáltam meggyőzni a környékbeli szállodákat, hogy nekünk NEM egymás ellen kell versenyeznünk, az igazi konkurrencia az egy másik ország hasonló szolgáltatásaival. (nem sikerült). Viszont ezzel a gondolkodással, a jól célzott hirdetéseinkkel (akkor kezdtem az AdWord-öt) és a jól beárazott és jó termékekkel, mi akkor is tele voltunk, amikor a szomszéd szállodák bezártak.

Egy sikeres vállalkozásnak ezernyi feltételnek kell megfelelnie. Jó helyen és időben, jó termékkel és jó áron, a megfelelő piacon, a megfelelő gazdasági környezetben, ügyesen, jól meghatározott versenytársakkal, jól kell működnie (itt még sok minden kimaradt a felsorolásból). A lényeg amiről írok, azonban az, hogy ha egy cég rosszul határozza meg a helyét a piacon, akkor gyorsan a hanyatlásához vezethet, mindegy mekkora.

Mondjuk az origo. Feladta a saját keresőjét, a Google technológiáját használja. Eddig jó, mert több bevétele lett a keresésből. Viszont beengedte a versenytársát arra a piacra, amely neki a betevő falatot termeli, vagyis a hirdetési piacára. És most sírnak, mert úszik a bevételük egy része, a hülye piac nem hajlandó megfizetni a prémiumot azért, amely minőségében már pont az ellenkezője.

Ahhoz hasonlít a helyzet, mint amikor a légitársaságok a konjunktúra idején túlárazták magukat, és túl naggyá növelték a szervezetet, túlbonyolították az árazásukat (szóljon aki kiismeri magát az egyes jegykategórák között!), és maguk teremtették meg a lehetőséget hogy valaki belépjen a piacukra. Ha egészséges profittal beérték volna, és nem növelték volna az áraikat az égbe, akkor az új belépőknek nem lett volna kedvük iszonyatosan drága gépeket venni és megpróbálni belépni erre  piacra. De mivel azt hitték hogy ez lehetetlen, ezért túlárazták, túlbonyolították, és itt tartunk. Az új belépők köszönik szépen jól vannak, a régi nagy légitársaságok pedig fuldokolnak. Nem bírják az újból beköszöntött versenyt.

Az internet sok piacot és vállalkozást megborított már, hiszen a piac mérete hirtelen megnőtt (nekem mindegy hogy a szomszéd városból vagy Új-Zélandról veszem a zöldkagyló kapszulát), aki jó helyre teszi magát az nagyot nyer, aki rossz helyre, az bukik. De gyorsan.

Érdekes példája a versenytársak félreértélmezésének a zene_ és filmipar álságos ténykedése. Ők a saját vevőiket képzelik ellenségnek, és így is bánnak velük. Majd a visszaeső piacért a kalózkodást okolják. Ja, hogy kellenének technológiák amelyek olyan gyorsan az emberekhez viszik a zenét és a filmeket mint a letöltés? Nincs rá idő, el vannak foglalva a perekkel, a másolásvédelmi technológiákkal, és a “jogvédő szervezetek” szülésével. Vissza fog ez ütni kérem. Én szóltam.

Te tudod ki a versenytársad? Ismered az árait? Tudod hol hirdet? Tudod milyen helyettesítő szolgáltatások vannak a termékeidre? Ha nem, akkor itt az ideje, láss neki gyorsan!

És ne feledd. Nem az a versenytárs aki ugyanazt a terméket adja el mint te. Hanem mindenki aki ugyanarra a forintra pályázik amelyet a te termékedre tettek félre…

Ha tetszett a cikk, oszd meg kollégáiddal, ismerőseiddel is,  hogy ők is értesüljenek az itt leírtakról:

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: reddit
Megosztás itt: email
Megosztás itt: print

Legfrissebb cikkeink