Fura, kicsit tudathasadásos világban élünk, talán ezért annyira ritka az, amikor a napi taposómalomból kiemeljük a fejünket, és átgondolunk valamit jól, még egyszer.
Én szeretem a dolgokat a helyükön kezelni, bár ez a világ ezen szegletében ez nehéz. Mert mindenki legtöbben kicsit máshová képzeli magát / a cégét / a világot maga körül, mint ami valójában (vagy ahol kéne lennie).
Az egész onnan indult, hogy
a, belefutottam egy helyzetbe, ahol együtt dolgozva egy másik szakértői csapattal azt láttam, hogy bevállaltak teljesítményarányos díjazást. Konkrétan x ezer facebook Like után kapják meg a pénzüket.
b, az egyik (másik) ügyfelem kérése (sokadjára futok bele) az volt, hogy árazzunk teljesítményarányosan.
Na, akkor kezdjük messziről. Nehéz okosan és logikusan gondolkodni olyan helyzetekben amiben sok sok magyar vállalkozás van. Például nehéz helyzetben vannak az Anyukák, akik a gyermekvállalás ellenére szeretnének karriert is. Milliónyi cikk arról, hogy mennyire nem lehet viszakerülni a körforgásba, a munkáltatók addig nem adnak lehetőséget amíg nincs gyerek, de utána is nehezen, a férfiaknak mennyivel könnyebb, stb (és igazuk van akik ezeket állítóják, a nőknek tényleg nehezebb). De miért is? Nézzük meg az okokat.
A férfiak, és a nők is fizetik a TB-t, ami a ugye a Társadalombiztosítás. (ne menjünk bele hogy már járulék vagy adó, nem érdemes, nem ez az amit mondani szeretnék). A biztosítás egy olyan kockázat csökkentő megoldás, amelynél a folyamatosan fizetett összeg ellenében a biztosító átvállalja a rizikót (vagy annak egy részét). Tehát amikor valaki beteg lesz, akkor a biztosító annak ellenére fizeti a fizetése egy részét, hogy nem dolgozik. Kivéve itthon, ahol az első időszakot a munkáltató fizeti. Vagyis a rizikó átvállalásáért a pénzt a TB beszedi, de az anyagi teher nagy részét a munkáltató állja. Az a fél, aki nem fizetett senki semmiféle biztosítási díjat, egyszerűen csak ott van és lenyúlható.
Persze itthon van elég furcsaság, elég csak a megadóztatott adóra gondolni (benzinárban Áfa terheli a jövedéki adót), az Áfa befizetési kötelezettséget olyan számla után amelynek az ellenértéke még be sem futott (ismét egyféle biztosítási tevékenység), és estig sorolhatnám.
Bocs a hosszú és fellengzős bevezetésért, ezek a dolgok már birizgálták a csőrömet, de most hogy leírtam sem könnyebb (bár azt hittem hogy az lesz).
Szóval egy ilyen zavaros, az üzleti logikától sokszor mentes gazdasági környezetben könnyen megesik hogy a cégek nem jól gondolkodnak. Vagy az is lehet hogy jól gondolkodnak, mert kihasználják a nehéz helyzetben levő cégeket, és olyan feltételekkel szerződnek, amely feltételeket egy rendesen működő piacon a résztvevők mindegyike felháborítónak és elutasíthatónak vélne. De minden pillanatnyi előny, és hosszú távon mindenki számára károkat okoz, de ugye ismerős a mező és a 10 tehén esete.
(van egy mező és 10 gazda, egyenként 1-1- tehénnel. A mező kapacitása ellátja a 10 tehenet jól. De az egyik gazda egyik nap hoz egy újabb tehenet, és innentől 11 tehén legel. Mindegyikük kicsit éhes marad estére, de aki csalt, annak a két tehene együtt több tejet ad mint az egy jólakottan. A többiek is meglátják, ők is utánozzák, és gyorsan eljutnak oda, amikor 20 tehén van a réten, és mindeik éhezik, mindegyiknek elapad a teje. Igazi loose-loose szituáció)
A tisztán teljesítményalapú elszámolás minimalizálja az egyik résztvevő rizikóját, viszont feleslegesen emeli a másik fél kockázatait. Ráadásul úgy, hogy a vállalkozó nem ismeri a piac minden szereplőjét, az eredményessége olyan tényezőktől is függ, amelyekre semmiféle ráhatása nincs. Nem mondhatja meg a termék árazását, nem szólhat a szolgáltatás minőségéért, nem látja és nem tudja kontrollálni az ügyfélszolgálati munkát, a termék jellemzőit, stb.
Bizalmat szavaz a megbízónak, miközben az nem bízik benne..
Gondolj bele, a saját vállalkozásomnak is vannak rizikói. Eltörik a kezem, és máris nem tudok a gép előtt ülni, elvesztek ügyfeleket. Vagy megváltozik a gazdasági környezet, és többet kell adóznom (megtörtént). Be tudom építeni ezeket a megbízási díjba? Persze, megpróbálom, de nem úgy, hogy erre hivatkozok…
Továbbra is azt gondolom, hogy egy szolgáltatás korrekt árazásába nem tartozhat bele a pusztán sikerdíjas rész. Ha van mellette egy havi díj, amely alacsonyabb mint a piaci átlag, és a plusz prémiumot jelenti majd a teljesítmény, az rendben, bár ott is meg kell gondolni, hogy mennyit hoz a konyhára a munkdíj, valamint a biztosítási tevékenység.
Mert aki nem tud rizikót számolni, és forintosítani, az ne vállaljon biztosítási tevékenységet.
Én nem tudok rizikót beárazni.
