Nem is olyan régen, töröltem magam az iwiw-ről. Ugyanis egy ideje már csak idióta spam-et kaptam vélt ismerősöktől (akiket vissza kellett volna utasítanom akkor amikor a kapcsolat visszaigazolását kértem). Szóval értéket nem teremtett, de legalább zavaró volt.
Akikről tudni szeretném hogy mi van velük, azokkal tartom a kapcsolatot egyébként is. Szóval „iwiw öngyilkosság” lett a vége.
Erre ma olvasom, hogy mi mindent ki lehet deríteni a social media hálózatokból. Megerősíti bennem az érzést, hogy olyan dolgok vannak/voltak rólam a neten, amit szeretnék megtartani magamnak. Főleg ami az összefüggéseket, az ismerőseim elemezgetését jelenti. (aki most félreolvassa, nem, nem vonzódom a saját nememhez, boldog házasságban élek, és éppen babát várunk 🙂
De semmiképpen nem akarok egyszer látogatókat az APEH-től, mert ismerek valakit aki bajba került, és kikeresték a barátait. Vagy a rendőrségtől, mert ismertem valakit, és végignézik hogy kivel tartotta a kapcsolatot. (jelzem, a két „szerv” ténykedése a neten és a social media hálózatokon nem sci-fi, hanem tény. És ugye azt is tudjuk hogy a megfelelő ismeretek meglehetősen vagylagosak mindkét csapatban.
Szóval ennyi. Okkal tettem, ismerősöktől bocs. Találkozunk IRL (vagy nem)