Nem akarom ekézni a hatóságokat a március 14-15-i töketlenkedésükért, megteszik azt mások helyettem. Inkább egy másik oldalt feszegetek, azt, hogy az emberek hogyan alakították, és kezdték el a technológiát használni a nehéz helyzetben.
Magam is megéltem egy hasonló, de sokkal kisebb jelentőségű eseményt az M7-esen, akkor és ott csak 3 órát álltunk a dugóban. Mivel a rádióban SEMMIT nem mondtak be, egyből a mobilomhoz nyúltam, és megpróbáltam az autópálya honlapján híreket vadászni. Természetesen csak annyit tudtam meg hogy dugó van. Vagyis azoknak segítenek akik MÉG NEM ÉRTEK ODA, akik benne ülnek a szarban, azoknak nem.
Kézbe vettem az eseményeket, telefonáltam, az autópálya ügyelet szerint a helyszínen levő rendőrök irányítanak. Odamentem, kérdeztem, és kiderült, hogy ők csak ott vannak, nem irányítanak semmit. Elmondtam nekik hogy mi a teendő (a lezárt lejáróig üres a pálya a végéről vissza kéne fordítani az autókat, és huss, az a pár száz ember estéje megoldva, hazajutnak). Kooperatív volt, meg is indult a dolog (szemem forgatva gondoltam arra, hogy mi van ha nem szólok?).
Valami hasonlót láttam az elmúlt 24 órában is. Az autópálya weboldala főleg ledőlve (első hiba, az infrastruktúra nincs felkészítve arra, hogy egyszerre több ezren is néznék ha baj van), de amikor információt kerestem, nem találtam semmit. Csak azt hogy hol van dugó. De hogy aki BENNE VAN, ÉS FÁZIK, ÉHEZIK, annak mi a teendő, mikor jön a segítség, arról semmit.
Közben persze van ahol az emberek a kezükbe vették a dolgokat (mint én), van ahol lebontották a pályakorlátot, mások otthonról kezdték el összeszedni a segélyt kérők, és segélyt nyújtók adatait.
És innentől érdekesek az események.
A facebook-on önszerveződő csoportok osztanak meg infót, hogy hol lehet megszállni, melegedni, jelentkeztek emberek eszközökkel, élelemmel, szállásal. Készült egy Google Maps térkép, ahol egymásra találhatnak.
A twitteren is sokan osztottak meg infókat, de főleg a facebook oldalakra linkeket.
A közösség elkezdte használni a rendelkezésre álló infrastruktúrát, amelyet úgy tűnik a katasztrófavédelem, sem a belügyi erők nem ismernek, vagy nem mertek alkalmazni. Vajon miből telt volna, ha nyitnak egy FB és egy twitter fiókot (eddig 10 perc), és elkezdik ŐK gyűjteni az információkat, megosztani a helyszíneket, közreműködnek, és építenek arra amire sok más szolgáltatás (crowdsource)? A katasztrófavédelem honlapját nem kéne ilyenkor egy ideiglenes, de az eseményről mindent megosztó oldalra cserélni, tájákoztatni, gyűjteni minden fontos és kevésbé fontos információt???
Lehet hogy a hivatalos szervek protokollokat követnek, a maguk módján igyekeznek, de úgy tűnik, ez a XXI. század, ahol kicsit lemaradtak…
Ha most, amikor 10-20-30 ezer embert érintő katasztrófát NEM tudnak korrekten kezelni (itt főleg az irányításra és az információközlésre gondolok, nem azokra akik kinn vannak a hóban és TÉNYLEG segítenek – nekik RESPEKT!), akkor mi lenne ha hirtelen egy több millió embert érintő katasztrófát kéne kezelni??????
A nagy állami infrastruktúra MELLETT ilyen helyzetekre biza bele kéne írni a tervbe, hogy valamelyik minisztériumi osztályvezető vigye magával a 18 éves gyermekét, és kezdjen el halggatni a tanácsaira (ennél csak jobb lehet).
Nekem a nagy tanulság az elmúlt két napból: NEM tudok számítani a szervezett segítségre, sokkal inkább arra amiben magam is részt veszek, tájékoztatok és információt megosztok. Ugyan tankokat nem tudok mozgósítani, de az, hogy ezrek voltak/vannak odakinn érdemi információ nélkül, az olyan mint amikor a kórházban az orvosok nem beszélnek a beteggel, csak kezelik. A segítségnek az is része, hogy TÁJÉKOZTATNAK, hogy mikorra számíthatok, mire számíthatok. Már egy hír, hogy jönnek, de még 3-4 (vagy 20) óra, az is megnyugtató (lehet elkezdeni beosztani a benzint, élelmiszert, telefon akkut, valamivel lehetséges tervezni)
Meg kéne tanulni úgy használni a közösségi oldalakat ahogyan a lakosság, és beleírni abba a fene nagy tervbe, mert a legközelebbinél még cinkesebb lesz ha ugyanez lesz az eljárás…
Köszönöm hogy elmondhattam…