(átmegyek puffogós üzemmódba, bocs)
Levelet kaptam a cég ügyvédjétől, miszerint egy frissen hozott rendelet szerint módosítanunk (kiegészítenünk) kell a cégbíróságnál nyilvántartott adatokban (székhely, ügyvezető adatai, ilyenek).
Ami abban az esetben ha semmi más nem módosul, ingyenes (nincs illeték). De az ügyvédi munkadíjat fizetnem kell, ráadásul az ügyvéd részvétele ebben az esetben kötelező. Az én olvasatomban ez egy kötelező, de ingyenes szolgáltatás(?)hoz kapcsolt áru az ügyvédi képviselet, ráadásul azért fizetni kell.
És akkor egy idézet:
1984. évi IV. törvény
a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról
Az árukapcsolás tilalma
15. § Tilos – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az áru szolgáltatását, átvételét más áru szolgáltatásától, illetőleg átvételétől függővé tenni.
Nos akkor, hogy is van ez? Rám nézve kötelező a törvények betartása, az államra nézve nem?
Persze igen, magyarázhatjuk azzal, hogy az állam nem profitál abból, hogy az ügyvédet köteles vagyok alkalmazni, fizetni neki azért amit az állam közelezően (ÉS UTÓLAGOSAN) kér tőlem. De innen nézve ez akkor is árukapcsolás.
Sőt, ha jogilag vizsgáljuk, akkor bizonyosan van olyan jogi passzus, alapszabály vagy értelmezési kör, amely szerint nincs szó árukapcsolásról. Vagyis a törvény szava szerint bizonyosan nincs igazam. A kérdés az az, hogy az erkölcsi normákba, elvárható jogbiztonság elveibe ütközik-e ez a szabályozás?
A jogbiztonság számomra azt jelentené, hogy amit tavaly kértek tőlem, azt ok nélkül ebben az évben nem kell saját költségemre kiegészíteni valami mással, határidőre. Mert azt is megtehették volna, hogy legyen bejelentve, a legközelebbi változtatáskor (ha az 5 év múlva van, akkor akkor).
Egyszer már eljátszották velünk ezt a változtatásdit a TEÁOR számokkal, most jött ez. Mi és mikor lesz a következő?
A fentieket egészen új színbe helyezi egy keresésem, rákerestem, az országunk alaptörvényében nem szerepel az a szó hogy jogbiztonság.
Nincs több kérdésem.
