Folytassuk kicsivel szakmaibb területtel.
Google Advertising Professional. Tudjátok hogy hány GAP van Magyarországon?
Igen.
Megmondod?
Nem. (mosoly)
– Létezik egy szakmai lista, amelyet a Google publikál, és oda irányítja az érdeklődőket? Ha nem, miért nem?
A piac szereplőit bátorítjuk, hogy hozzanak létre egy listát, amelyben regisztrálhat mindenki, aki a minősítéssel rendelkezik.
(itt egy rész kiesett, nagyszerű diktafonom mindenféle jelzés nélkül megállt, és várta hogy megfordítsam a kazettát. Igen, analóg diktafonom van 🙂
Lesz-e magyar nyelvű AdWords support (e-mail és esetlegesen chat). Az E-target ezen a pályán megelőzte a Google-t, a hazai válalkozók egy része nem beszél angolul, így számukra az első frusztráló, kellemetlen élmény után marad az E-target mint SEM hirdetési rendszer. Ráadásul számomra, aki valószínűleg nem egyszerű problémával fordul az ügyfélszolgálathoz, nagyon idegesítő egy indiai kopipészt szakmunkás „mindenre felkészített” első 15 percén túljutni, és megértetni vele, hogy a gondom megoldása nincs benne az AdWords help-ben.
Az üzleti modellünk a long tail-re épül, hogy a sok kis vállalkozás igényeit ki tudjuk elégíteni. Köztük biztos van olyan, aki igényli a telefonos segítséget, viszont a világ többi országából érkező visszajelzések alapján úgy tűnik, hogy hirdető partnereink át tudják ugrani ezeket az akadályokat. Nem látjuk azt, hogy olyan óriási igény lenne a telefonos segítségnyújtásra, illetve ez ellensúlyozná az ezzel járó befektetést és költségeket.
Ha már említettük az E-target-et, mindig megmosolyogtat amikor látom hogy egymás rendszerében is hirdettek. Milyen a kapcsolat a két jelentős piaci szereplő között?
Jó a kapcsolat. Nem vagyunk abban a piaci helyzetben , hogyölnünk kellene egymást. Azt javaslom a hirdetőknek, hogy próbálják ki mind a két rendszert. Elég nagy ez a piac mind a kettőnk számára!
A napokban (amikor készültem az interjúra, vagyis 3 hete volt) ismét felpezsdült a szakmai blogoszféra, a téma a click fraud. Shuman Ghosemajumder (Google click fraud guru) interjúja (a Forbes magazinban) közben az alábbiakat nyilatkozta (nem szó szerint): A Google Content Network-ön belül a kattintások 10-15%-a hamis, míg a kereső találati oldalain kevesebb mint 1%. Vannak adataitok arról, hogy Magyarországon ezek az arányok hogyan állnak? Ha nincs pontos adat, mit becsülsz? És hogyan nyugtatnád meg azokat akik félnek a hamis kattintások okozta károktól?
Háromféle módon mérjük a hamisított kattintásokat. Egyrészt az automata figyeli azt, hogy egy IP-címről érkezik-e elfogadhatatlanul sok kattintás, vagy például az AdSense-megjelenítő a saját gépéről kattint-e.. Másodszor, vannak olyan szűrések, amely a nemzetközi „worst practice – akik megpróbáltak visszaélni a rendszerekkel” alapján algoritmizál. Megnézzük, hogy milyen csalási algoritmusok vannak és ha a gyanú valakinél csak felmerül, már bekerül a „fraud” kategóriába, és a hirdető ezután a kattintás után nem fizet. Harmadszor pedig a visszajelzésekre hagyatkozunk. Ha valaki úgy érzi, hogy irreálisan magas a kattintások száma, akkor ezt jelentheti és kivizsgáljuk. Nem tudom láttad-e, de a Q3-as jelentésünk szerint (aznap jött ki amikor találkoztunk, a Google harmadik negyedéves gyorsjelentése, nagyszerű számokkal)16 ezer állandó alkalmazott van a Google-nál, és ebből több százan dedikáltan a ‘click fraud”-dal foglalkozik. Nekünk ez a bizalom miatt kiemelten fontos terület, minden esetet megnyugtatóan akarunk lezárni.
Nagyon sok szakmai blog ostorozza a Google-t azért, mert az elvárható (Gondolj a Google mottóra: Don’t be evil) gondosság helyett sokkal lassabban fejleszt az AdWords-ben azokon a területeken ahol a változtatások közvetlen anyagi veszteséget jelentenek. Például a többi fejlesztéssel ellentétben nagyon lassú volt a Content Network leválasztása a keresési találatokról, lassan lett saját licit lehetősége, majd az a fajta statisztika is sokat csúszott, amely megmutatja hogy a hirdetések hol jelentek meg és milyen erdménnyel. Most éppen a Domain hirdetések letiltásának lehetőségével „lassult be” a Google. Tudom hogy ez nem a ti hatáskörötök, de mégis, mit várhatunk?
Én azt látom hogy ez iszonyatosan szubjektív. Te azt látod, hogy a többi fejlesztés lassan jön ki, de… miért érzed hogy az egyik gyorsabban jön ki, mint a másik? Én nem érzek ilyen differenciálást, és nem hiszem hogy e mögött szándékosság lenne, sőt biztos vagyok benne, hogy nincs. A Google hosszútávon goldolkodik, és nem az a lényeg hogy minél többet elköltsön az ügyfél, hanem hogy minél hatékonyabb legyen és minél jobb megtérüléssel hirdethessen.
Ebben a kérdésben egy olyan érzés fogalmazódott meg, amit nagyon nehéz számokkal alátámasztani. Mihez képest jött ki valamilyen fejlesztés gyorsan vagy lassan? Vegyük például a Content Network statisztikáját, ami sokáig nem volt elérhető, és ezt sokan is kritizálták. Már egy éve vagyok a Google-nél, és azt látom, hogy nagyon sokat teszteltük, mielőtt kijöttünk egy ilyen megoldással. Nagyon sok dolog, ami most hiányosság, az lehet, hogy éppen a bevezetés előtt áll. Egyébként ha van jó ötleted, akkor ezt megoszthatod a Google-lel is – nyilvánvalóan a kollegáim is olvassák a szakmai blogokat. Én is olvasom, és ami magyar, releváns és specifikus, azokat továbbítani is szoktam.
Az Univerzális keresés, (amelyet hívhatnánk akár univerzális találatnak is), valamint a gyorsabb indexelés megváltoztatta a SEO játékszabályait. Van, aki azért támadja a Google-t, mert a blogok mostanában nagyon komoly súlyt kaptak a találati oldalakon, mások szerint pedig a kereskedelmi célú oldalak visszaszorulásának oka az, hogy a Google szeretné rávenni a cégeket hogy az AdWords-ön keresztül hirdessenek. Így a bevétel nem a SEO céghez, hanem a Google-hoz folyik be. Mennyire van igaza a céget támadó kritikáknak?
Semennyire. Az, hogyha változtatunk a találati oldalakon, az mindig a jobb felhasználói élményt hivatott támogatni. Elég sok kutatást végzünk annak mérésére (nyilván a saját adatainkat is kutatjuk), hogy melyik felhasználónak milyen találati oldala a legrelevánsabb. A felhasználói élményt ennek megfelelően próbáljuk meg beállítani.
Ez szerintem picit összeesküvés-elmélet, hogy mi azért változtatunk, hogy az optimalizációt nehezítsük, és ezáltal a reklámbevételeinket növeljük. Ha nem változtatnánk, akkor biztos az lenne a baj. Hiszen akkor mindenki kiismerné az algoritmust…
Mindig van olyan szempont, amit elő lehet hozni, és támadni a Google-t. Mi a felhasználókra koncentrálunk.
Szenteltem ennek egy blogbejegyzést is, ugyanis szolgáltatótól függően földrajzilag néhol nem helyesen céloz az AdWords. Mit lehetne tenni ezzel kapcsolatban?
Igen, ez némi iparági összefogást igényel, hogy egységesíteni lehessen ezt a rendszert. Mert az senkinek sem érdeke, hogy ennyire fals adatok kerüljenek a kampány célzásába.
Addig is, mindenkinek azt javaslom, hogy a földrajzi célzást kulcsszóval tegye, vagyis ha mondjuk valaki Győrben hirdet, azt írja be például, hogy „cipész, Győr”, hisz a felhasználó is valószínűleg így keres majd.
Közelednek a választások. Amerikában már sokan azt mondják hogy az internet lesz az igazi harctér. A média megmarad, de ott mindenki „tapasztalt, harcedzett”, míg a neten nem. A Google ha szeretne sem tud kimaradni, hiszen a keresési találatok, a YouTube vagy az AdWords eszközök lesznek a kampányok során. Felkészültetek a rohamra?
A YouTube alapvetően úgy működik, hogy az ott levő felhasználói közösség jelzi hogy vegyünk le egy videót. Tartalomtól függően vannak olyan videók, amelyek egyből lekerülnek, és vannak, amiket előbb kivizsgálunk. A többi alkalmazásunk számára pedig ez egy nagy lehetőség.
Lásd a francia választásokat, vagy legutóbb a görög választásokat, ahol például a Google Earth-ben egy külön rétegen meg tudtuk jeleníteni, hogy melyik választókörzetben ki az, aki nyerésre áll. Rengeteg olyan lehetőség van, ami a felhasználóknak plusz értéket teremthet..
Sok magyarországi cég használja ki, hogy az emberek tapasztalatlanok az internetet illetően. Így feltehetően sokezer (soktízezer?) cég fizet olyan szolgáltatásért amelyet a Google nevével adtak el, de semmi köze nincs a Google-hoz. Igazából csak egy katalógus listájára veszik fel a hirdetőket. (Konrád írt erről a blogjában) Sokmilliárdos átverési üzlet ez, nem is olyan egyszerű szembeszállni vele. Viszont az átvert kisvállalkozások innentől hallani sem akarnak a Google-ról, még említés szintjén sem. Tett már a Google lépéseket az image veszteség megakadályozása érdekében?
Azt gondolom, hogy ez ellen a GAP jó fegyver. Fontos, hogy minél több fórumon hangsúlyozzuk (ezt mindenütt el is mondom), hogy érdemes megkérdezni a válalkozót, vajon rendelkezik-e ezzel a minősítéssel. Amúgy vannak olyan oldalak, amelyek ellen lehet jogi lépéseket tenni, és vannak, amelyek ellen nem. Annyit tudunk még tenni, hogy megismertetjük az emberekkel az AdWords-öt, és ezáltal kevéssé lesz misztifikálható a rendszer. Több workshop-ot szerveztünk már, és fogunk is a jövőben.
A Google néha kivételt tesz, és beengedi a reklámot (itt nem a szöveges hirdetésre gondolok) a kereső találati oldalaira. Ilyen volt például a közelmúltban az, amikor a „Jason Bourne” keresésre a film weboldala valamint video linkek és képek jelentek meg legfelül. Van (vagy lesz?) a magyar Google képviseletnek ilyen egyedi megállapodásokra joga?
Nem zárom ki, hogy lesz ilyen lehetőség. Az alapvető stratégiánk azonban az, hogy az oldalt szeretnénk egyszerűen tartani. Hogy ezzel kapcsolatban mi a jövő, azt még Mountain View-ban sem tudják. Ezen sokat gondolkodnak a kinti kollegáim, és még nincs eldöntve, hogy mi fog történni.
Mikor van a Google születésnapja?
(mosoly) Ez azért érdekes, mert én is elbizonytalanodtam a dátummal kapcsolatban, hisz volt egy 9 éves Google Doodle nem is olyan régen, pedig úgy gondoltam hogy a cég hamarosan 10 éves lesz. A csúszás amiatt lehet, hogy máskor van a szolgáltatás, és máskor maga a cég születésnapja. Ennek pontosan utána fogok nézni, ígérem!
Köszönöm az interjút és a lehetőséget a beszélgetésre.
