Profitmaximalizálás

Sokszor előkerül, hogy meddig szabad emelni egy PPC kampány költését. A válasz sokféle lehet, sőt ha kicsit beleásunk, akkor még több. Először is, a lényeg a cél.

Van olyan hirdető, akinek minden egyes online eladott termék profitot hoz, de az igazi és lényeges profit nem a termék profittartalma, hanem a volumenből származó előny. Mondjuk a bolt készlet forgási sebessége. Egy ruházattal foglalkozó üzletnek létkérdés hogy az egyik szezon kollekciója kifusson, és a bevételből van cash a következő szezon már megrendelt készletét kifizetni. Ugyanitt persze az sem mindegy, hogy mondjuk farmerekből melyik márka az amelyik nagyobbat forog ugyanazon tőkebefeketetéssel.  Ha mondjuk A márkával kereskedve 1M Ft értékű készlet 60 nap alatt fordul meg, az jobb, mint ha B márka 90 nap alatt forduló készlete. Ezt beszorozva a margin-nal, kész a képlet.

Van olyan hirdető, akinek a neten keresztül érkező plusz volumen a gazdaságossági méretet adja meg. Fél kamion árut elhozni Európa másik végéből tiszta bukta, egy kamion (vagy tele konténer) jobb üzlet. De azt el is kell adni. Így amit a pótlólagos volumen hoz, az nem más, mint hogy MINDEN eladott (nem csak online, minden) termék önköltségét csökkenti. Vagyis megeshet hogy az online eladásnál elég a break-even, az önköltségi ár behozása. De ugyanez fordulhat elő ha mondjuk az eladó maga gyárt, és a gyártási méretnagyságban kell a volumen, mert x méretben lesz csak gazdaságos a gyártás (a fix költségek magasak, változó költségek alacsonyak). És az igazi profit a költségek csökkentésében, nem a kereskedelmi árrésben van.

De nézzünk egy olyan esetet, ahol mondjuk az eladás egy virtális termék, nincs (vagy közel nulla) az előállítási költsége. Itt nem zavar be semmiféle önköltségi ár, ki kéne találni, hogy hogyan maximalizálhatjuk a profitot. Az első 100 egység elköltése után a legmagasabb a profit (egyből hoz mondjuk 500-at), a következő 100 már csak 450-et, és szépen csökkenő ritmusban:

B1

Ahol a két görbe találkozik, ott van a fedezeti pont, ahol egyezik a költés, és a kumulált profit. Vagyis annyit keresünk rajta amennyit költöttünk. Jó eddig költeni? Bizonyos esetekben igen (lásd a fenti példákat), de ha a cél a profit maximalizálása, akkor nem. Miért nem?

Talán mert a profit egyre csökken, míg a költés ugyanabban a ritmusban nő. Ha ráteszem a grafikonra a 100 egységes lépcsőt, amivel a költés nő, és mellétesszük hogy egyes lépcsőknél mennyi a profit, akkor látszik:

B2

Valahol 600 költés mellett az a pont, amikor egy újabb elköltött 100 egység már cak pont 100 egységet hoz, onnantól pedig kevesebbet. Vagyis a profit maximuma itt van:

B3

Egy olyan terméknél amelynél nincs előállítási, szállítása, raktározási és egyéb költsége, annak itt van a profit maximuma, 600 egységig érdemes költeni.

DE:

Nincs olyan termék aminek ne lenne valamilyen minimális fix költsége, hiszen van szerver, hozzáférés, ember aki valamit pofozgat rajta, és nem mindegy, hogy hány egység eladására oszlik szét az ő költsége. Vegyünk egy egyszerű break-even grafikont:

B4

Ahol az összköltség találkozik a bevétellel, ott a fedezeti pont, vagyis attól a volumentől gazdaságos a gyártás/eladás. Ami az alatt marad, az veszteség, ha pedig növekszik a volumen, akkor egyre nő a termékek profittartalma. Vagyis egy ilyen esetben (ez a leggyakoribb) a hirdetési volumennek valahol félúton van a profitmaximuma. Hiszen nőnek a költségek vele, de nőnek a bevételek is, a profit maximum pedig valahol máshol lesz.

B6

Hogy hol is van pontosan az a pont ahol még érdemes hirdetni? Háát kérem, tessék számolgatni. Sokat. És kiderül.

Ha tetszett a cikk, oszd meg kollégáiddal, ismerőseiddel is,  hogy ők is értesüljenek az itt leírtakról:

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: reddit
Megosztás itt: email
Megosztás itt: print

Legfrissebb cikkeink