Aki ismer, tudja hogy nem csak a technológiát szeretem és követem (már amenyire lehet), hanem érdekel és lenyűgöz az ami körülöttünk zajlik, ahogyan változik a világ a technológia hatására.
Azt hiszem egy olyan világnak lehetünk részesei, amit 100 év múlva majd a „hőskornak”, vagy a „forradalmi változások időszakának” fognak hívni. Itt vagyunk a közepén, csak észre kell venni.
Számomra ez főként azt jelenti, hogy rengeteg, eddig csak fizikális valójában létező dolog hirtelen digitálissá (is) vált. Hogy mire is gondolok? Sorolom:
– A postán feladott levelek helyett inkább e-mail-t küldünk. Gyorsabb, hatékonyabb, de ismeritek.
– A fizikai boltok helyett sokszor (és egyre többször) vásárolok online. És fizetek kártyával, PayPal-lal, vagyis a valódi pénz (érme, papírpénz) elő sem kerül.
– Egyre többször már el sem indulok egy tárgyalásra, szépen összehozunk egy online videokonferenciát, és azon keresztül beszéljük át a dolgokat.
– És ugye az amit már észre sem veszünk: nem nagy papír telefonkönyvből választunk vízvezetékszerelőt, hanem online keresünk.
– Én személy szerint kiváltottam az újságolvasást is, kapom még papíron is a MacWorld-öt, de már csak a tabletemen olvasom.
– A csekkek egy része már nem papíron, hanem online érkezik, és átutalom, nem megyek postára.
Persze rengeteg egyéb digitális dolog is átszövi az életünket, mégis, valahogyan fura módon benne maradt egy csomó ami nem az. A hivatalok papírokon keresztül kommunikálnak, a bankban papírra írnak sokodalas szerződéseket, azokat lemásolják, majd lefűzik (soha senki nem fogja elővenni, főleg mert digitálisan is létezik minden). A számlát előállítom digitaális formában, majd nyomtatom, borítékba rakom, csak hogy a posta elvihesse, majd amikor a másik oldalon beérkezik, szépen scannelik és digitálisan archiválják… A boltban papírra nyomtatják a számlát, a futárnak digitálisan írok alá, de mégis ott egy önátírós papír ami x példányos.
Ami engem illet, én próbálok digitálisban gondolkodni. Amikor foglalok egy szállást, akkor pdf-be nyomtatok, és felteszem az iPad-re, ugyanígy, az utasbiztosítás másolata, vagy éppen az autóm kgfb kötvénye is ott van, nem papíron.
Ami viszont mostanában nagyon megfogott, az a digitális pénz koncepciója, és az abból származó dolgok. A bitcoin-ra lehet sok rosszat mondani, szidni a hullámzó árfolyamát, de mégis, a koncepció alkalmas arra, hogy a banki piacot is hirtelen megnyissa, és globálissá tegye. Az intenet lehetőséget ad arra, hogy ne csak a közeli boltban, városban, megyében vásároljak valamit hanem – ha kedvem tartja, vagy csak ott elérhető – akkor éppen mondjuk Új-Zealand-ról vegyem meg a zöldkagyló kapszulámat (onnan szoktam venni). De a banki piacok lokálisak. Nekem nem fog hitelt adni egy kínai bank, nem tudok számlavezetést kérni egy dán banktól (mert ott mondjuk olcsóbb), de a valuták és országok korlátai miatt (és a magas váltási árfolyamok miatt), be vagyok zárva egy piacra, ahol ezek után ki vagyok kvázi szolgáltatva a helyi viszonyoknak, kamatszinteknek, szolgáltatási áraknak és színvonalaknak. A digitális pénz azonban kiszakíthat ebből, hirtelen analóg helyzet alakulhat ki mint az online vásárlásnál az internet adta lehetőségekkel.
De a digitális pénz csak egy kezdet (BTW, aki nem érti a koncepciót, annak olvasásra ajánlom: Public key criptography, Bitcoin protocol). A koncepció az élet sok más területén is alkalmazható lenne. Az intelligens szerződés például az egyik. Ezt pont az az ember írja le (Nick Szabo) akiről mostanában azt sejtik, hogy ő Satoshi Nakamoto aki a Bitcoint-t megalkotta.
Az Intelligens szerződés lényege, hogy bizonyos események bekövetkezte esetén a szerződésben megszabott cselekmények megtörténnek automatikusan. Mint az If This Than That (iftt), csak itt véresen komoly dolgokra. Mondjuk ha valaki nem fizeti az autója lízing részleteit, akkor a rendszer élesíti az autó jeladóját, valamint a lízingcég tulajdonában levő kulcsot is aktívvá teszi. Vagyis ha akarják, egyszerűen elvihetik a gépet. Vagy mondjuk amikor egy áru behajózva átadásra kerül a fuvarozónak a kikötőben, akkor a vevő elengedi a pénz kifizetését az eladó felé (automatikusan). Vagy tegyük fel, hogy egy fotós eladja egy fotóját egy újságnak, de titkosított formában küldi a képet. Amikor a kért összeg befutott a számlájára, a vevő kap egy kulcssot a fotó kibontásához. Most – szerintem még csak karcoljuk a felszínét a lehetőségeknek, ezernyi okos dolgot lehetne erre is felépíteni, automatizálni. És igen, tudom, ehhez kell infrastruktúra, olyan háttér amikor minden fél közösen és egyszerre megbízik a harmadik félben ahol futnak ezek az események, stb. De akkor is.
Régi, (és eléggé buggyant) ötletem, hogy az adóhatóság (vagy egy mindenki által hitelesnek elfogadott harmadik fél) kezébe kéne adni a számlák kiállítását. Készüljön minden számla CSAK elektronikus formában, ha egy rendszerben megvan minden számlamozgás, valamint összeköthető lenne azok kifizetésének igazolása is (mondjuk ha kfizetve, akkor kipipálom kézel, de ez lehet automata is, a banki rendszerekkel kommunikáló modullal), akkor megoldható lenne a körbetartozások lenullázása is egy mozdulattal (akár naponta többször is). Az Áfa kiszámolása sem hárulna a könyvelőkre, a rendszer automatán köphetné mindenkinek. Sőt, a tranzakciók egyes részeit automatán le is tudhatná a rendszer a tartozások és kinnlevőségek összevezetésével. (Na, ezt kifejtem: Ha mondjuk be kell fizetnem 100 egység Áfát a NAV-nak, de közben valaki nekem tartozik mondjuk 150 egységgel, de ő éppen visszaigényel a NAV-tól Áfát, akkor körbetartozunk. Én a NAV felé, a NAV őfelé, ő pedig felém. Vagyis egy egyszerű művelettel lenullázhatnánk azt a 100-ast. Az én 100-amat befizetettnek könyvelik, ő már csak 50-nel tartozik nekem, és a neki visszafizetendő Áfa is csökkent egy 100-assal. Egy számítógép nem csak egy háromszereplős kört tudna végigdarálni, hanem alkalmas lenne bonyolult és szövevényes hálókat is kibohozni) Mindenki boldog, csak az adócsalók nem. De ők egyébként sem a gazdaságot működtetik, hanem a gazdaságot csapolják. Egy ilyen rendszerben a behajtás is gyorsabb lehetne, a kinnlevőségeket nem kéne tartozásokkal ellensúlyozni, és így fenntartania egy kis cégnek a fizetőképességét, a NAV-nak sem kéne óriási létszámmal trollkodnia az embereken és a cégeken (és büntetni őket olyanokért mint az online pénztárgép hiánya vagy a későn befizetett adó). A felgyorsuló gazdaság talán még az adószintet is csökkenthetné.
És ez még mindig csak EGY dolog azon dolgok tengeréből, ahol a digiális világunk változtathat az életünkön.