Technológia és internet


Rántott hús


Dátum: 2015. 07. 15.

Mandula egy pici ország a semmi közepén. Az ott élő emberek dolgosak, rendesek, de mégis, valamiért elképesztően rosszul választják meg a politikusaikat.

Magyar Rántott Hús

A kedves vezető a nép egyszerű gyermeke. Egy nap rántott húst rendelt egy étteremben. Kapott is valamit, ami ugyan finom volt, de az ára egyszerűen vérlázító volt. Kivételesen a saját pénzéből fizetett, így rendesen fel is háborodott. Ráadásul az étterem egy volt osztálytársa tulajdona volt, akivel rendesen összerúgták a port nem is olyan régen. A volt haver olyanokat mondott,  hogy a kedves vezetőben felment a pumpa, és elhatározta, kicsinálja.

Első lépésként törvénybe iktatták (a parlament többsége a kezében volt, a pártkatonákon ennél nagyobb baromság is keresztül ment már, szóval nem volt semmi akadály). Kiválasztotta a legszemetebb de leghülyébb emberét, akinek a nevével beadták, és elfogadták, hogy a rántott hús ára 900 Ft lehet és kész. Sem több, sem kevesebb.

Persze a szakmai szervezetek fellázadtak, mert – mint mondták – a rántott hús az egy dolog, de mi van a körettel? Plusz milyen dolog az, hogy a balatoni kisbüfében is ugyanaz legyen a rántott hús ára, mint a legdrágább Dunára néző turistalerabló étteremben?

Persze akadtak kérdések, mondjuk hogy a rántott húsos szendvics-re vonatkozik-e a rántott hús törvény? Vagy az már kiesik alóla, mert származtatott étel? Mi a helyzet a nem disznóból készült rántott hússal? Arra is vonatkozik a 900Ft? És ha kóser vagy halal? Vagy mi legyen a vega vagy paleo rántott hússal? Mi van ha olajban sütik és nem zsírban? És a ha megszórják sajttal és tésztával? Akkor is rántott hús?

Az illetékes minisztérium a szokásos dumával hárított: minden benne van a törvényben, nincs mit értelmezni. (persze ebben benne volt az is, hogy amikor később ellenőriznek, akkor legyen a törvénynek sokféle értelmezése, és úgyis megtalálják azt, amivel meg lehet büntetni azt a vállalkozást akit nem szeret a párt)

A piac persze kialakította a maga magyarázatát. Az ár miatt a legtöbb vendéglő arra kényszerült, hogy a létező legolcsóbb, hulladék alapanyagból készítsék a rántott húst, így még tudtak rajta fogni egy 600 Ft-ot (nem sok, de a kicsit is meg kell becsülni alapon). A többiek felhagytak a rántott hússal. A pályaudvari restik sokkal nagyobb zsemlébe tették a rántott húst (nem lógott ki mint régen), de bevagdosták a széleket, hogy ki lehessen dobni a felesleges kenyeret körülötte. Sokak elnevezték másnak a rántott húst. Onnantól ez lett a Mandula bendula, és arra ugye nem vonatkozott a törvény…

Persze kialakult a rántott hús illegális piaca is, eldugott kis éttermekben felszolgáltak finomra elkészített, 4.000 Ft-os underground rántott húst, amelynek élvezetét fokozta, hogy tiltott gyümölcsről beszélünk.
A sznobok szombat este elmentek bendulázni.

A határ közeli falvakban egyszerűbb volt a helyzet, mert a határ túloldalán pénzért kiadtak konyhákat az ottani magyarok, és az itteniek átmentek oda finom rántott husit enni.

Persze a visszaeső fogyasztás rendesen alávágott a sertéstartóknak, de nem volt mit tenni, átálltak a kengurukra és struccokra. Minden panaszuk süket fülekre talált, a minisztérium azt mondta, hogy a piac szabályoz, ha nem tudnak megélni, akkor váltsanak. Hiába hivatkoztak a törvényre, hogy az nem a piac, senkit nem érdekelt.

Kis idő eltelt, a kedélyek elültek, és a piac megtanulta feldolgozni a rántott hús törvényt. A minisztérium sem forszírozta már, megértették mennyire idióta törvény született. Meg egyébként is, kell a puskapor akkorra, amikor meg kell fingatni valakit. A kedves vezető sem evett mostanában rántott húst, átállt a krumplilevesre.

Meg egyébként is, a legtöbb embert lekötötte az új törvényhez való alkalmazkodás kiötlése.

Ugyanis a kedves vezető belelépett egy kutyaszarba, és innentől megtiltották a kutyáknak hogy szarjanak…

Jut eszembe, nálunk is kitalálta valami idióta, hogy legyen hatósági áras a médiavásárlás…

Tovább olvasom

Internetadó


Dátum: 2014. 10. 24.

Ismét véleményem van.

Jó ideje látszik a törekvés, a kormány felismerte, hogy az egyszeri, nagy adók mellett olyanokat kell bevezetni, amelyek ugyan egyszeri alkalommal elhanyagolható tételnek tűnnek, de sűrűn ismétlődnek.
(olyan mint amikor Norbi felismerte, hogy a testedzés egyszeri, de a fogyókúra, és a tudatos étkezésre való igény örökösen újratermelődik, és onnantól máris nem testedzés lett a mantra, hanem a kaja a közellenség).

Szóval a tranzakciókra kivetett adók, a sok tranzakciót bonyolító vállalkozások (online fizetés, parkolás), a nagy biznisz.

És a sok sok agyalás után rájöttek mi az ami fokozatosan nőni fog, és soha nem csökken.

– AZ INTERNET apám, az a nagy BIZNISZ, azt kell megadóztatni!
– Na de mennyi legyen?
– Kérdezzük meg a Simon Lacit, a múltkor ő jót hasalt!

Egy dologra azonban nem számítottak. Erre:

Screen Shot 2014-10-24 at 16.26.36

Az internet pedig nem luxuscikk, hanem közmű. Konrád nagyszerűen belőtte a lényeget, a közmű árának drasztikus emelése pedig nem rezsicsökkentés, hanem rezsi emelés.

A másik, hogy az internet, az ahhoz való hozzáférés, az Egyesült Nemzetek definíciója szerint, alapvető emberi jog.

Ismét előjött a szakmai szervezetek szakmai ismereteinek hiánya. Ha mondjuk feltöltök egy mentést a felhőbe, majd letöltöm egy másik gépről, egy másik szolgáltatónál, máris 4 alkalommal számolódik adó ugyanazon adatforgalomra. De ez lehet ennél sokkal több is adott esetben…

Persze jönnek az okosabbnál okosabb kommentek, miszerint az internetadó az nem egy új adó, csak azokat akarják bevonni az adófizetés alá, akik az interneten telefonálnak (ingyen), a helyett hogy fizetnék a telefonálás adóját. Valahogy belehallom én azt az érvelést, amikor a rádiózás ,imt műfaj kezdődött, és a kiadók ki voltak akadva, hogy mostantól nem kell megvenni a bakelitet, mert az emberek INGYEN fogják hallgatni a zenét a RÁDIÓBÓL!!!

Most TÉNYLEG ennyire buta emberek vezetik ezt az országot, vagy van valami amit én nem látok?

Tényleg hajlandóak vagyunk feláldozni az ország jövőjét azzal, hogy lazán visszatoljuk az országot 5-10 (vagy 20?) évvel odáig, hogy számolni kell majd az interneten forgalmazott adatmennyiséggel?
Azt kiszámolta már valaki, hogy a gazdaság lassulása milyen anyagi károkat okoz? És az hányszorosa az éppen aktuális bevételnek?
Mi lesz a vállakozásokkal akik erre építettek? Folyamatos online felügyelet online kamerákkal, webáruházak, online streaming szolgáltatások, mobil adatforgalomra építő programok, szolgáltatások, stb?

Vajon itthon tarthatóak jelentős vállalkozások, akik kifelé szolgáltatnak, komoly sávszélességen?
Vajon  jelenti ez a felhő alapú technológiák TELJES halálát Magyarországon?
Vajon a gyerekeinknek az iskola ki tudja majd fizetni a neted adóstul együtt, vagy azon is megpróbálnak majd spórolni mint a logopédusokon az ovikban?
A boltokba kötelezően megvetetett, és kötelezően online pénztárgépek adatforgalmára is kell majd kötelezően adózni?
A kózházak vajon kérnek majd videókonferenciát külföldi kollegáktól, és átküldik online az MR felvételeket?
Lesz majd online közvetítés az érdekesebb előadásokról?
Vajon mennyit bukik az ország azzal, ha az emberek nem a mobilhálózaton, hanem a neten keresztül telefonálnak?
Vajon van arra példa bárhol a világon, hogy egy progresszív technológia visszaszorítása adókkal, emelte az ország versenyképességét?

Persze az az összeg nem is olyan magas – mondhatnátok. Nem. De innentől egyszerű lesz a mértékét változtatni, huss, és máris dupla annyi az előfizetés ára… Azt vajon ki számolta ki, hogy hány évente nő duplájára, vagy 100x-osára a forgalmazott adatmennyiség a használt technológiák hatására? Internet of things az smafu?

Félek. Azért, mert ha ez az adó keresztülmegy (és mindegy mekkora összeggel, lehet az 1Ft is), akkor átment, és keresztülvitték, hogy az alapvető emberi jogokat sértő törvény születhetett. Onnantól nincs megállás.

Tovább olvasom

Reklámadó


Dátum: 2014. 07. 07.

… azaz itt a hülyeség ára

Sokáig gyúrtam agyban a bejegyzésen, mert erről a témáról nyugodtan nehéz értekezni. Benne van minden ami beteg ebben az országban, a fejekben. Igazi korkép.

De mégis, kell hogy beszéljünk róla, mert mindenkit érint a szakmában. Megpróbálom logikusan, minden oldalról körbejárni.

Kezdjük az alapokkal. Miről is szól a reklámadó?

1, A reklámadó célja

A reklámadó célja nem más, mint “a szabályozás és a költségvetési bevételek növelése“. Kevésbé hivatalosan megfogalmazva, azon nagy médiacégekre különadót kivetni, amelyek csak talicskázzák ki a pénzt az országból.

Vajon a most elfogadott változtatásokkal mennyire kompatibilis a törvény ezzel a céllal? A rendkívüli elfogadás előtt pár nappal szembesítették a törvény beadóját, hogy ezzel a magyar kisvállalkozásokat fogja megadóztatni a facebook és a Google helyett, vagyis mindenkit aki 25e Ft fölött költ havi szinten (ez a mikrovállalkozások szintje…). Gyors egyeztetés a szakmai szervezetekkel után változott a törvény, innentől a havi 25e Ft helyett havi 2.5M Ft lesz a határ, valamint a politikusoknak nem kell fizetni.

Erről már tényleg az Animal Farm jut eszembe…

Vajon a kitűzött célnak megfelelő a reklámadó változtatása? Szerény véleményem szerint a magyar kisvállalkozások megadóztatása a Google vagy a facebook helyett, ez zsarolásnak kitűnő is gyenge, de legalább erősen kontraproduktív… Kifejtem.

2, Vállalkozási környezet

Vajon mi az üzenete annak, hogy ez egy olyan ország, ahol előre nem tervezhetően változik a gazdasági környezet?  Te szeretnél vállalkozni egy másik országban (vagy éppen a sajátodban) úgy, hogy amit terveztél, számoltál, befektettél, felvettél embereket, egyszerre csak teljesen más szabályok szerint, de újra kell az egészet kalkulálni?

Ráadásul ezzel a törvénymódosítással vállalkozások ezrei kerülnek versenyhátrányba az EUs versenytársaikkal szemben. Képzeljünk el egy magyar vállalkozást, aki mondjuk kontaktlencsét árul a neten, és ügyesen hirdet a Google felletein, valamint a facebook-on is közösséget épít, bejegyzéseket szponzorál, hirdet. Innentől adó terheli a reklámra költött kiadásait.
Képzeljünk el egy német vállalkozást, aki kontaklencsét árul a neten, és kiterjeszti az EUs országokra az üzletét. Lefordítja az oldalt, és hirdet. Olcsóbban mint a magyar vállalkozás, hiszen neki nem kell különadót fizetnie.
Mi történik? A magyar vállalkozás versenyhátrányba kerül, ha beépíti az áraiba. Ha nem, akkor – megtörténhet – egyszerűen nem éri meg online kereskedni. Következmény? Megoldást keres.

3, Áfa

Állandóan ezt hallom, hogy a Google és a facebook nem fizet itthon sem adót, sem Áfát. Ami még riasztóbb, hogy ezt a (hibás) véleményt komoly szakmai lapok is beengedik az oldalaikra. Akkor beszéljük át itt és most, és utána ne komolytalankodjunk.

Áfa: Valóban, szigorúan lebutítva a helyzetet, a Google és a facebook itthon nem fizet Áfát. Mert – közösségi beszerzésről lévén szó, 0%-os áfás számlát állít ki. De a válllakozás aki igénybe veszi a szolgáltatást, annak itthon be kell tennie a könyvelésébe ezt a számlát, és az Áfát be kell fizetnie. Ilyenkor kapom bele az arcomba, hogy azt csak bele kell TENNI a könyvelésbe, de vissza lehet igényelni! (igen, pontosan ugyanúgy mint az itthon vásárolt áruk áfáját. Csak mivel itt még nem fizetted be, ezért először befizeted, és majd utána igényled vissza – ha van miből). De egyszerűbben: Ha semmiféle Áfás forgalma nem volt a cégnek adott időszakban, de bejött egy Google számla 100 Ft-ról, akkor bizony be KELL fizetni a 27 Ft Áfát határidőre.

Csak a margóra: amikor magánember hirdet a Google-ön, akkor a Google (EU-s adószám hiányában) Áfás számlát állít ki. A facebook-on ez inkább a hirdető becsületére van bízva. Ha nem nyilatkozik, akkor marad a 0% Áfa. Szeretném látni, hogy a törvénymódosítás benyújtója, vajon PONTOSAN töltötte-e ki a rendszerben a hirdetőt, és befizeto az Áfát? Amíg nem látom hogy Áfás számlát kapott, nyugodtan feltételezhetem hogy Áfát csalt (bocs az előre rosszindulatú feltételezésért, de a magyar adóhatóság is ilyen feltételezeésekkel él ezernyi ponton a magyar adózási jogban) 

Adó: Igen, máshol adózik. Mint sok más cég. Joga van hozzá hogy az EU-n belül ott tepeledjen le ahol neki tetszik, és ahol a legjobban érzi magát a cég. Ez a joga BÁRMELY magyar vállalkozásnak is megvan.

4, Adóelkerülés

De most komolyan. TÉNYLEG elhiszik a jogalkotók, hogy

a, A Google vagy a facebook önszántából bepöngeti a bevételeinek a 40%-át? (tessék utánagondolni, a facebook a saját oldalain hirdet, de a Google a saját oldalak mellett működtet egy hirdetői hálózatot (AdSense). Ahol bevételmegosztással hoz hirdetéseket a vele szerződő oldalaknak. Ez a bevétel cca 40%-a. És akkor ezt az összeget most majd akkor átutalja a magyar államnak? Persze.

b, egy ilyen mértékű adót ki lehet gazdálkodni egy olyan országban, ahol az adóterhek ilyen magasak? 27% Áfa? 37% EVA? soroljam?

c, nem fognak a cégek mindent elkövetni annak érdekében, hogy legálisan, de okos megoldással kikerüljék ezt az adót?

Mondok egy egyszerűt. A cég kiköltözik Szlovákiába. És onnantól egyszerűbb az élete. Innentől ott fizet adót, a költségvetés adóbevétele nem hogy nő, de csökkenni fog. Vállalkozásélénkítő program, SZLOVÁKIÁNAK…

5, Szakmaiatlanság

idézek (innen): (kiemelés tőlem)

Arra a kérdésre, hogy nem kellett volna-e egyeztetni a piac szereplőivel, L. Simon László azt mondta: 2000 óta folyamatosan napirenden van a kérdés, ugyanakkor valóban nem zajlott személyes egyeztetés. „A vita olyan irányba ment el, aminek semmi köze nem volt az eredeti jogalkotó szándékhoz, egyesek saját politikai céljai érdekében használták ki, és próbálták ránk sütni azt a hamis és igaztalan vádat, hogy a sajtószabadság sérül. A bulvár műsorok szerintem nem képezik a sajtószabadság részét” – hangsúlyozta L. Simon László.

Vajon hogyan fogja ellenőrízni a NAV, mondjuk hogy egy hirdető túlnyomórészt magyar nyelven, vagy túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon hirdet? Van arról elképzelésük, hogy a Google AdWords rendszerén keresztül egy kampányban egy nap lazán elérhetek 1-2-5-10 ezer oldalt, és KIKERESHETETLEN, hogy milyen nyelven íródtak azon az oldalon PONT azok a cikkek amelyek mellett megjelent a hirdetés? Hogy egy Google térképen attól függúen magyar vagy nem magyar az oldal nyelve, hogy mit állított be magának a felhasználó? Hogy amikor itthonra hirdetek, akkor megeshet hogy a felhasználó ugyan magyar, de az oldal ahol a hirdetéssel találkozik mondjuk a The New York Times oldala? Mi van akkor ha a hirdető havi 3M-t költ el a Google-ben, de tuti hogy annak legalább a fele NEM magyar nyelvű oldalon jelenik meg?

Szerintem felsorolhatatlan a kérdések sora, ebben a témában még várjuk (NAGYON) a Google nyilatkozatát. A facebook-nak nincs itthoni képviselete, nem hiszem hogy ezzel kapcsolatban megszólalnak majd. Náluk a statisztikai hibahatár alatti a magyar reklámköltés, vagyis nem érdekli őket. Ismét sikerült rendesen megszívatni a magyar vállalkozásokat, miközben az volt a mondás, hogy NAGY médiacégeket fogják megadóztatni.

 

Tovább olvasom

Új üzleti modellek


Dátum: 2014. 03. 22.

Egyre több alkalommal, és egyre izgalmasabb területeken látom, hallok olyan üzleti megoldásokról, amelyek a régi, bajban levő modellt igyekeznek felváltani.

Ezt hívja a “bulváros” gazdasági sajtó paradigmaváltásnak.

Volt egy pár évtized, amikor alig volt újdonságnak ható üzleti modell, de ezt megtörte a fapados légitársaságok mára már prosperáló (akkor nagyon necces) modellje. A lényeg valami egészen újszerű megközelítés volt.

Azóta viszont egyre gyorsuló ütemben hallok egyre több, a régi modellt egyszerűen figyelmen kívül hagyó ötletről.

Senki nem hitte, hogy az előfizetéses zene streaming, vagy az előfizetéses online könyvtár értelmes dolog lehet. Vagy a számonkénti (digitális) eladások az albumok helyett. Vagy az olcsó, egészen olcsó appok telefonokra és gépekre. Valamint az ingyenes desktop oprendszer (OSX Mavericks – tudom, ott a linux, de annak nem volt rendes supportja, ennek van)

Valamiért azt érzem, ez a folyamat fel fog gyorsulni. Elképesztő ütemben változik a világ, és a begyökeresedett üzleti modellek egy része már nem felel meg annak amit az emberek szeretnének. És lesz egy-két vállalkozó szellemű arc, aki kitalálja majd a tutit, hogy hogyan kéne másképpen.

Mondom:

fitmob: Sokan abban látják a megfelelő üzleti modellt, hogy sok sok bérletet eladnak januárban a fittness termekbe, (többet mint amit a terem ki tudna szolgálni), hiszen úgysem jönnek az emberek olyan sűrűn mint januárban.
Erre jön ez a csapat, aki azt mondja, hogy:

Screen Shot 2014-01-27 at 17.23.45Vagyis minél többet izzadsz náluk, annál olcsóbb a belépő. És igen, van ebben is logika, nem is kevés. Teret adnak az upsell-nek (van ott tuti plusz fizetős szolgáltatás, a büfétől a masszázsig, ahol a nagyobb tömeg a több vevőt jelenti. Plusz ez a hozzáállás megváltoztatja az emberek lelkiismeret furdallását (amit a ki nem használt bérlet hoz) egy másik, sokkal zsebbe vágóbb (és pozitívabb) gondolattá (ha sokat járok, spórolok, és így egészség = spórolás).

ziferblat: Probléma: Ha nincs a kávézóban WiFi, akkor az emberek máshová mennek. Ha van, akkor meg túl sok ideig maradnak. Ezt a gondot sokan úgy látták megoldandónak, hogy kiírták: “2 óránként rendelni kell egy kávét, különben sipirc haza hesszelni B+” (na jó, nem pont így, de a lényeg ez).
Reakció? Igen, az emberek utálják ezt, és elmennek máshová.
Megoldás? Nehéz, de érdekes, úgy tűnik van. Bemész a kávézóba, de csak az ott töltött időért fizetsz. Vihetsz magaddal szendvicset, ihatsz kávét vagy ehetsz sütit, de fizetni csak egy dologért kell: az ott töltött időért. Óránként 3 dollárt. (ez konkrétan nem kevés, de nem is sok, ha arra gondolsz, hogy Budapesten a parkolásért is elkérnek néhol ennyit, és az fűtetlen, őrzés nélküli hely az aszfalton…)

Sok sok startup szeretné megtalálni a jövő formabontó ötletét. Remélem sokaknak sikerül (de eközben azt is tudom, hogy a 99%-uknak nem).

Na, maradsz a jól beváltnál, vagy te is keresed az újat, az érdekeset?

Tovább olvasom

Reklámköltések


Dátum: 2014. 03. 07.

Nem szeretem kommentálni a magyar reklámköltési számokat, mert

  1. Nem pontos (bár jobb mint a semmi)
  2. Ami engem érdekel, ott még több a bizonytalanság (pld. tudomásom szerint a Google nem ad bele adatokat)

De mégis, a trendeket nem lehet nem észrevenni.

és a múlt évivel:

Ugye? 16% -> 19% -> 22% -> ???

Ami biztos:
– az online költés növekedés üteme egy ideje stabil, 15% YoY
– a Search az egyetlen folyamatosan növekvő terület a digitálison belül
– a digitális költés lenyomta a nyomtatott médiát
a digitális költés le fogja nyomni a TV-t (talán már 2014-ben)

És innen lehet továbbgondolni az egészet. A reklámpiac a reklámpiaci szereplőket érdekli.
Egy céget a saját piaca érdekli. A költések átcsoportosulásának oka, van, nem buta emberek teszik ide vagy oda a hirdetők pénzeit.

Aki kimarad, lemarad.

Tovább olvasom

ELMÜ


Dátum: 2014. 01. 21.

Ezt a bejegyzésemet nehéz nem cégnévvel kezdeni. (szerencsére nem ügyfél).

Kezdem az elején. Amikor megjelent a lehetőség, szépen átálltam az elektronikus számla szolgáltatásra, ez mégiscsak egyszerűbb mindenkinek, nem kell postán csekkekkel sorban állni (azt is utálom), egyszerűen archiválható a gépemről, mindenkinek jó (a fáknak is).

Valamiért (már nem emlészem pontosan) de én a távszámlára szavaztam akkor, a közüzemi csekkjeink egy komoly részét azon keresztül kapjuk. Felhasználhatósági szempontból nem tökéletes, de ha megismertem, már el lehet rajta navigálni rendesen.

Január 2-án jött egy levél a az ELMÜ-től, hogy akkor ők innentől nem a távszámlán keresztül küldik, hanem a saját rendszerükből. (hurrá, most akkor nem két helyet kell figyelnem, hanem hármat: csekk, távszámla, elmü). Január 16-át írták határidőnek, hogy onnantól majd váltanom KELL (mert olyan opció, hogy maradni szeretnék nem volt). Sehol egy “bocsánat a kellemetlenségért amit ezzel okozunk”, vagy ilyesmi. Annyit tudtak kiemelni a levélben, hogy a szolgáltatás teljesen ingyenes (naná, hiszen nekik is pénzt takarít meg).

Eljött a nap (nem 16-a, hanem 21-e), amikor is befutott a levél arról a regisztrációról, amit ők hoztak létre nekem, a könnyen megjegyezhető https://ker.elmu.hu oldalon. A levél tárgya (nemröhög): Tömeges regisztráció aktiválás. (első hiba, annak aki kapja, ez nem tömeges, hanem csak neki egyedül probléma, időpazarlás, kellemetlenség. A levél egy embernek szól, minek odatenni hogy tömeges? Érdekli őt hogy még másik 300.000 ember kap ilyen levelet? (nem)

Screen Shot 2014-01-21 at 11.28.27

 

 

 

És akkor a tennivalóim:

Screen Shot 2014-01-21 at 11.00.31

(első jótanács: a nehezen megjegyezhető céloldal szűri a felhasználókat, sokan még a https lényegét sem értik. Nem lett volna egyszerűbb ez a cím? www.csekk.elmu.hu (és majd átirányítják egy secure oldalra amikor már ott van)

Ez egyszerűnek tűnik, essünk neki.

(második jótanács: Mielőtt kiküldik a levelet, végig kellett volna vezetni a folyamaton 3-4-5 egyszerű felhasználót (akiknek nincs számítógépes tapasztalata), hogy mégis mennyi idő a regisztráció létrehozása, valamint hogy hol vannak a buktatói. És odaírni hogy: “Mindössze 3 perc az ön idejéből”. Ha ennél több, akkor visszaadni a fejlesztőknek, csinálják újra, szövegezzék meg ismét)

És akkor nekiláttam (lentebb a levél ide vonatkozó része)

Screen Shot 2014-01-21 at 10.49.37

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Na, első olvasatra megvan mit kell csinálni? Bevallom, belassultam amikor megláttam mennyi számot és milyen kódolással toltak az arcomba. Tehát adtak egy felhasználónevet (ami egy kódsor), és bogarásszam ki az utolsó számlámról azt az azonosítót, amely (csak lejjebb van leírva) ezen számokra végződik, és tegyek elé egy F betűt (ezt minek?), majd amikor sikerült, akor adatvédelmi (???) okokból írjak be még egy ilyen hosszú kódsort, majd egyszer lehetőségem van megváltoztatni az azonosítót, és akkor a csillagozott rész az még a fentihez tartozik hogy izé…

Egy átlagon felüli felhasználónak sem egyszerű (sőt, el tudom képzelni hogy aki napi szinten használja a netet, azt annyira felbosszantja ez a folyamat, hogy itt és helyebn abbahagyja, és kéri a csekkes fizetést). Sok felhasználónak még az is gondot okoz, hogy egy kódot másoljon, és beilesszen, megpróbálják majd a 2x karakteres kódot kézzel beírni…

(harmadik jótanács: Egy ilyen komoly lépés előtt ki kellett volna kérni egy UX szakértő véleményét, bztosan javasolt volna egy 100x egyszerűbb folyamatot, valamint segített volna mindezt emészthető levélbe foglalni. Ha már úgyis van emberünknek e-mail címe, akkor azt is felhasználhatták volna…)

Nokérem, sikerrel jártam, megvan a regisztrációm, a rendszer kérte hogy változtassam meg a jelszavamat. Megváltoztattam, volt benne 4 betű, 4 szám, és egy speciális karakter. De ez nem eléggé jó, ezt a hibaüzenetet kaptam:

Screen Shot 2014-01-21 at 10.45.00

 

Naneee. Definiáljuk kérem mégis, hogy mi az hogy erősebb jelszó! Legyen benne sok bold karakter? Vagy legyen benne az hogy baszki? De komolyan!

(negyedik jótanács: A kriptikus hibaüzenetek felidegesítik a felhasználót. Oda kell írni, hogy mi az ami megfelel, és mi az ami nem. Ráadásul nem kell ám komolyabban venni magunkat mint szükséges. Ez nem egy banki belépő, itt az emberek fizetési üzeneteket kapnak, ezt  kisebb eséllyel szeretné valaki feltörni mint egy olyan banki rendszert ahol lophat is valamit.)

Ezek után érkeztem el ahhoz a ponthoz, ahol a regisztrációt kell aktiválni. A felületen tiltva van az egérgombal másolás, CSAK betűkombinációval való másolás engedélyezett. MIVAAN?

Screen Shot 2014-01-21 at 10.46.38

(ötödik jótanács: Az átlag felhasználó nem ismeri a billentyűkombinációkat, viszont megtanulta az egérrel való másolást. Ha NULLA értelme van ennek a biztonsági megoldásnak, akkor ugyan már, minek kell tiltani? ) Különben is, plain text-ben elküldték a levélben. Akkor lenne csak értelme egyáltalán használni, ha a regisztráció közben kiküldött KÜLÖN levélben kapná meg a felhasználó.)

Ezután beléptem, és megváltoztathattam a belépő nevemet.

Screen Shot 2014-01-21 at 10.47.13

Ennek van értelme, mert ezt a Pxyz kódot úgysem jegyzem meg. De ezt a lépést miért nem  jelszó után kellett betenni, miért kell közben egy aktiválás? (csak mert logikus lenne megváltoztatni a belépőnevet és a jelszót EGYSZERRE) .

(hatodik jótanács: Fenének ennyi kód. Nem lett volna egyszerűbb azt mondani: Az ön belépőneve az e-mail címe amire küldtük a levelet. A jelszava a számlán található egyedi azonosítója (képen bekarikázva hogy miről beszélünk). Ha szeretné bármelyiket (vagy mindkettőt)  megváltoztatni, kérjük tegye meg a következő 10 napban. Ha nem, akkor marad így. Helló.)

És a levél vége:

Screen Shot 2014-01-21 at 11.31.53

 

 

 

 

Lehet ám hogy félreértettem a dolgot, és igazából ez az ügyfélszolgálatuk srtressz tesztje. Kipróbálják hogy hány ideges felhasználót tudnak egyszerre telefonon kioktatni a netes biztonság kérdéskörében 🙂 Sok sikert hozzá!

De látom, nem csak a regisztrációval van a baj, hanem az oldal technikai felkészítésével is.

Tovább olvasom

Pin It on Pinterest