Jog és törvények


Rántott hús


Dátum: 2015. 07. 15.

Mandula egy pici ország a semmi közepén. Az ott élő emberek dolgosak, rendesek, de mégis, valamiért elképesztően rosszul választják meg a politikusaikat.

Magyar Rántott Hús

A kedves vezető a nép egyszerű gyermeke. Egy nap rántott húst rendelt egy étteremben. Kapott is valamit, ami ugyan finom volt, de az ára egyszerűen vérlázító volt. Kivételesen a saját pénzéből fizetett, így rendesen fel is háborodott. Ráadásul az étterem egy volt osztálytársa tulajdona volt, akivel rendesen összerúgták a port nem is olyan régen. A volt haver olyanokat mondott,  hogy a kedves vezetőben felment a pumpa, és elhatározta, kicsinálja.

Első lépésként törvénybe iktatták (a parlament többsége a kezében volt, a pártkatonákon ennél nagyobb baromság is keresztül ment már, szóval nem volt semmi akadály). Kiválasztotta a legszemetebb de leghülyébb emberét, akinek a nevével beadták, és elfogadták, hogy a rántott hús ára 900 Ft lehet és kész. Sem több, sem kevesebb.

Persze a szakmai szervezetek fellázadtak, mert – mint mondták – a rántott hús az egy dolog, de mi van a körettel? Plusz milyen dolog az, hogy a balatoni kisbüfében is ugyanaz legyen a rántott hús ára, mint a legdrágább Dunára néző turistalerabló étteremben?

Persze akadtak kérdések, mondjuk hogy a rántott húsos szendvics-re vonatkozik-e a rántott hús törvény? Vagy az már kiesik alóla, mert származtatott étel? Mi a helyzet a nem disznóból készült rántott hússal? Arra is vonatkozik a 900Ft? És ha kóser vagy halal? Vagy mi legyen a vega vagy paleo rántott hússal? Mi van ha olajban sütik és nem zsírban? És a ha megszórják sajttal és tésztával? Akkor is rántott hús?

Az illetékes minisztérium a szokásos dumával hárított: minden benne van a törvényben, nincs mit értelmezni. (persze ebben benne volt az is, hogy amikor később ellenőriznek, akkor legyen a törvénynek sokféle értelmezése, és úgyis megtalálják azt, amivel meg lehet büntetni azt a vállalkozást akit nem szeret a párt)

A piac persze kialakította a maga magyarázatát. Az ár miatt a legtöbb vendéglő arra kényszerült, hogy a létező legolcsóbb, hulladék alapanyagból készítsék a rántott húst, így még tudtak rajta fogni egy 600 Ft-ot (nem sok, de a kicsit is meg kell becsülni alapon). A többiek felhagytak a rántott hússal. A pályaudvari restik sokkal nagyobb zsemlébe tették a rántott húst (nem lógott ki mint régen), de bevagdosták a széleket, hogy ki lehessen dobni a felesleges kenyeret körülötte. Sokak elnevezték másnak a rántott húst. Onnantól ez lett a Mandula bendula, és arra ugye nem vonatkozott a törvény…

Persze kialakult a rántott hús illegális piaca is, eldugott kis éttermekben felszolgáltak finomra elkészített, 4.000 Ft-os underground rántott húst, amelynek élvezetét fokozta, hogy tiltott gyümölcsről beszélünk.
A sznobok szombat este elmentek bendulázni.

A határ közeli falvakban egyszerűbb volt a helyzet, mert a határ túloldalán pénzért kiadtak konyhákat az ottani magyarok, és az itteniek átmentek oda finom rántott husit enni.

Persze a visszaeső fogyasztás rendesen alávágott a sertéstartóknak, de nem volt mit tenni, átálltak a kengurukra és struccokra. Minden panaszuk süket fülekre talált, a minisztérium azt mondta, hogy a piac szabályoz, ha nem tudnak megélni, akkor váltsanak. Hiába hivatkoztak a törvényre, hogy az nem a piac, senkit nem érdekelt.

Kis idő eltelt, a kedélyek elültek, és a piac megtanulta feldolgozni a rántott hús törvényt. A minisztérium sem forszírozta már, megértették mennyire idióta törvény született. Meg egyébként is, kell a puskapor akkorra, amikor meg kell fingatni valakit. A kedves vezető sem evett mostanában rántott húst, átállt a krumplilevesre.

Meg egyébként is, a legtöbb embert lekötötte az új törvényhez való alkalmazkodás kiötlése.

Ugyanis a kedves vezető belelépett egy kutyaszarba, és innentől megtiltották a kutyáknak hogy szarjanak…

Jut eszembe, nálunk is kitalálta valami idióta, hogy legyen hatósági áras a médiavásárlás…

Tovább olvasom

Reklámadó


Dátum: 2014. 07. 07.

… azaz itt a hülyeség ára

Sokáig gyúrtam agyban a bejegyzésen, mert erről a témáról nyugodtan nehéz értekezni. Benne van minden ami beteg ebben az országban, a fejekben. Igazi korkép.

De mégis, kell hogy beszéljünk róla, mert mindenkit érint a szakmában. Megpróbálom logikusan, minden oldalról körbejárni.

Kezdjük az alapokkal. Miről is szól a reklámadó?

1, A reklámadó célja

A reklámadó célja nem más, mint “a szabályozás és a költségvetési bevételek növelése“. Kevésbé hivatalosan megfogalmazva, azon nagy médiacégekre különadót kivetni, amelyek csak talicskázzák ki a pénzt az országból.

Vajon a most elfogadott változtatásokkal mennyire kompatibilis a törvény ezzel a céllal? A rendkívüli elfogadás előtt pár nappal szembesítették a törvény beadóját, hogy ezzel a magyar kisvállalkozásokat fogja megadóztatni a facebook és a Google helyett, vagyis mindenkit aki 25e Ft fölött költ havi szinten (ez a mikrovállalkozások szintje…). Gyors egyeztetés a szakmai szervezetekkel után változott a törvény, innentől a havi 25e Ft helyett havi 2.5M Ft lesz a határ, valamint a politikusoknak nem kell fizetni.

Erről már tényleg az Animal Farm jut eszembe…

Vajon a kitűzött célnak megfelelő a reklámadó változtatása? Szerény véleményem szerint a magyar kisvállalkozások megadóztatása a Google vagy a facebook helyett, ez zsarolásnak kitűnő is gyenge, de legalább erősen kontraproduktív… Kifejtem.

2, Vállalkozási környezet

Vajon mi az üzenete annak, hogy ez egy olyan ország, ahol előre nem tervezhetően változik a gazdasági környezet?  Te szeretnél vállalkozni egy másik országban (vagy éppen a sajátodban) úgy, hogy amit terveztél, számoltál, befektettél, felvettél embereket, egyszerre csak teljesen más szabályok szerint, de újra kell az egészet kalkulálni?

Ráadásul ezzel a törvénymódosítással vállalkozások ezrei kerülnek versenyhátrányba az EUs versenytársaikkal szemben. Képzeljünk el egy magyar vállalkozást, aki mondjuk kontaktlencsét árul a neten, és ügyesen hirdet a Google felletein, valamint a facebook-on is közösséget épít, bejegyzéseket szponzorál, hirdet. Innentől adó terheli a reklámra költött kiadásait.
Képzeljünk el egy német vállalkozást, aki kontaklencsét árul a neten, és kiterjeszti az EUs országokra az üzletét. Lefordítja az oldalt, és hirdet. Olcsóbban mint a magyar vállalkozás, hiszen neki nem kell különadót fizetnie.
Mi történik? A magyar vállalkozás versenyhátrányba kerül, ha beépíti az áraiba. Ha nem, akkor – megtörténhet – egyszerűen nem éri meg online kereskedni. Következmény? Megoldást keres.

3, Áfa

Állandóan ezt hallom, hogy a Google és a facebook nem fizet itthon sem adót, sem Áfát. Ami még riasztóbb, hogy ezt a (hibás) véleményt komoly szakmai lapok is beengedik az oldalaikra. Akkor beszéljük át itt és most, és utána ne komolytalankodjunk.

Áfa: Valóban, szigorúan lebutítva a helyzetet, a Google és a facebook itthon nem fizet Áfát. Mert – közösségi beszerzésről lévén szó, 0%-os áfás számlát állít ki. De a válllakozás aki igénybe veszi a szolgáltatást, annak itthon be kell tennie a könyvelésébe ezt a számlát, és az Áfát be kell fizetnie. Ilyenkor kapom bele az arcomba, hogy azt csak bele kell TENNI a könyvelésbe, de vissza lehet igényelni! (igen, pontosan ugyanúgy mint az itthon vásárolt áruk áfáját. Csak mivel itt még nem fizetted be, ezért először befizeted, és majd utána igényled vissza – ha van miből). De egyszerűbben: Ha semmiféle Áfás forgalma nem volt a cégnek adott időszakban, de bejött egy Google számla 100 Ft-ról, akkor bizony be KELL fizetni a 27 Ft Áfát határidőre.

Csak a margóra: amikor magánember hirdet a Google-ön, akkor a Google (EU-s adószám hiányában) Áfás számlát állít ki. A facebook-on ez inkább a hirdető becsületére van bízva. Ha nem nyilatkozik, akkor marad a 0% Áfa. Szeretném látni, hogy a törvénymódosítás benyújtója, vajon PONTOSAN töltötte-e ki a rendszerben a hirdetőt, és befizeto az Áfát? Amíg nem látom hogy Áfás számlát kapott, nyugodtan feltételezhetem hogy Áfát csalt (bocs az előre rosszindulatú feltételezésért, de a magyar adóhatóság is ilyen feltételezeésekkel él ezernyi ponton a magyar adózási jogban) 

Adó: Igen, máshol adózik. Mint sok más cég. Joga van hozzá hogy az EU-n belül ott tepeledjen le ahol neki tetszik, és ahol a legjobban érzi magát a cég. Ez a joga BÁRMELY magyar vállalkozásnak is megvan.

4, Adóelkerülés

De most komolyan. TÉNYLEG elhiszik a jogalkotók, hogy

a, A Google vagy a facebook önszántából bepöngeti a bevételeinek a 40%-át? (tessék utánagondolni, a facebook a saját oldalain hirdet, de a Google a saját oldalak mellett működtet egy hirdetői hálózatot (AdSense). Ahol bevételmegosztással hoz hirdetéseket a vele szerződő oldalaknak. Ez a bevétel cca 40%-a. És akkor ezt az összeget most majd akkor átutalja a magyar államnak? Persze.

b, egy ilyen mértékű adót ki lehet gazdálkodni egy olyan országban, ahol az adóterhek ilyen magasak? 27% Áfa? 37% EVA? soroljam?

c, nem fognak a cégek mindent elkövetni annak érdekében, hogy legálisan, de okos megoldással kikerüljék ezt az adót?

Mondok egy egyszerűt. A cég kiköltözik Szlovákiába. És onnantól egyszerűbb az élete. Innentől ott fizet adót, a költségvetés adóbevétele nem hogy nő, de csökkenni fog. Vállalkozásélénkítő program, SZLOVÁKIÁNAK…

5, Szakmaiatlanság

idézek (innen): (kiemelés tőlem)

Arra a kérdésre, hogy nem kellett volna-e egyeztetni a piac szereplőivel, L. Simon László azt mondta: 2000 óta folyamatosan napirenden van a kérdés, ugyanakkor valóban nem zajlott személyes egyeztetés. „A vita olyan irányba ment el, aminek semmi köze nem volt az eredeti jogalkotó szándékhoz, egyesek saját politikai céljai érdekében használták ki, és próbálták ránk sütni azt a hamis és igaztalan vádat, hogy a sajtószabadság sérül. A bulvár műsorok szerintem nem képezik a sajtószabadság részét” – hangsúlyozta L. Simon László.

Vajon hogyan fogja ellenőrízni a NAV, mondjuk hogy egy hirdető túlnyomórészt magyar nyelven, vagy túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon hirdet? Van arról elképzelésük, hogy a Google AdWords rendszerén keresztül egy kampányban egy nap lazán elérhetek 1-2-5-10 ezer oldalt, és KIKERESHETETLEN, hogy milyen nyelven íródtak azon az oldalon PONT azok a cikkek amelyek mellett megjelent a hirdetés? Hogy egy Google térképen attól függúen magyar vagy nem magyar az oldal nyelve, hogy mit állított be magának a felhasználó? Hogy amikor itthonra hirdetek, akkor megeshet hogy a felhasználó ugyan magyar, de az oldal ahol a hirdetéssel találkozik mondjuk a The New York Times oldala? Mi van akkor ha a hirdető havi 3M-t költ el a Google-ben, de tuti hogy annak legalább a fele NEM magyar nyelvű oldalon jelenik meg?

Szerintem felsorolhatatlan a kérdések sora, ebben a témában még várjuk (NAGYON) a Google nyilatkozatát. A facebook-nak nincs itthoni képviselete, nem hiszem hogy ezzel kapcsolatban megszólalnak majd. Náluk a statisztikai hibahatár alatti a magyar reklámköltés, vagyis nem érdekli őket. Ismét sikerült rendesen megszívatni a magyar vállalkozásokat, miközben az volt a mondás, hogy NAGY médiacégeket fogják megadóztatni.

 

Tovább olvasom

Pin It on Pinterest