Nem kategorizált


Moszi


Dátum: 2013. 07. 29.

Egy nappal Anna névnapja után van a szülinapod.

De sajnos már nem tudlak megköszönteni személyesen, így inkább leírom, hátha olvasod még a blogomat.

Mosq, atomvillanás, remélem jól vagy. Tuti egyszerűbb arrafelé. Biztosan figyeled szeretteidet, és örülsz az ő boldogságuknak. Hirtelen mentél el, nem is volt lehetőségünk feldolgozni, olyan gyorsan. Valahol a Vörös tenger partján kaptam a szomorú hírt.

Bevallom, sokszor eszembe jutsz. Te voltál az, aki miatt elkezdtem komolyabban fotózni a telefonommal. Akkoriban ez szentségtörés volt, nekem volt komoly kompakt, és komoly tükörreflexes gépem, és nem hittem hogy a telefonokkal lehet bármit is. De megmutattad, hogy a technológia és egy kis ügyességgel át lehet lépni a hátrányokat, és az előnyöket is megmutattad. Gyorsan editálni, és azonnal megosztani, ezt a Nikon gépem nem tudja. Együtt vettünk mindenféle lencséket, megosztottuk a postaköltséget.

Kíváncsi vagyok most mivel fotózol. Van már iPhone 6? Steve mivel fotóz? Nem cinkes állandóan lefelé fotózni? Van ott téma? Hogy oldod meg a fehéret fehér háttér előtt? Most milyen gépeken tolod?

Na, légy jó, beszélünk még!

Tovább olvasom

Közösségi erő


Dátum: 2013. 03. 15.

Nem akarom ekézni a hatóságokat a március 14-15-i töketlenkedésükért, megteszik azt mások helyettem. Inkább egy másik oldalt feszegetek, azt, hogy az emberek hogyan alakították, és kezdték el a technológiát használni a nehéz helyzetben.

Magam is megéltem egy hasonló, de sokkal kisebb jelentőségű eseményt az M7-esen, akkor és ott csak 3 órát álltunk a dugóban. Mivel a rádióban SEMMIT nem mondtak be, egyből a mobilomhoz nyúltam, és megpróbáltam az autópálya honlapján híreket vadászni. Természetesen csak annyit tudtam meg hogy dugó van. Vagyis azoknak segítenek akik MÉG NEM ÉRTEK ODA, akik benne ülnek a szarban, azoknak nem.

Kézbe vettem az eseményeket, telefonáltam, az autópálya ügyelet szerint a helyszínen levő rendőrök irányítanak. Odamentem, kérdeztem, és kiderült, hogy ők csak ott vannak, nem irányítanak semmit. Elmondtam nekik hogy mi a teendő (a lezárt lejáróig üres a pálya a végéről vissza kéne fordítani az autókat, és huss, az a pár száz ember estéje megoldva, hazajutnak). Kooperatív volt, meg is indult a dolog (szemem forgatva gondoltam arra, hogy mi van ha nem szólok?). 

Valami hasonlót láttam az elmúlt 24 órában is. Az autópálya weboldala főleg ledőlve (első hiba, az infrastruktúra nincs felkészítve arra, hogy egyszerre több ezren is néznék ha baj van), de amikor információt kerestem, nem találtam semmit. Csak azt hogy hol van dugó. De hogy aki BENNE VAN, ÉS FÁZIK, ÉHEZIK, annak mi a teendő, mikor jön a segítség, arról semmit.

Közben persze van ahol az emberek a kezükbe vették a dolgokat (mint én), van ahol lebontották a pályakorlátot, mások otthonról kezdték el összeszedni a segélyt kérők, és segélyt nyújtók adatait. 

És innentől érdekesek az események. 

A facebook-on önszerveződő csoportok osztanak meg infót, hogy hol lehet megszállni, melegedni, jelentkeztek emberek eszközökkel, élelemmel, szállásal. Készült egy Google Maps térkép, ahol egymásra találhatnak.

A twitteren is sokan osztottak meg infókat, de főleg a facebook oldalakra linkeket.

A közösség elkezdte használni a rendelkezésre álló infrastruktúrát, amelyet úgy tűnik a katasztrófavédelem, sem a belügyi erők nem ismernek, vagy nem mertek alkalmazni. Vajon miből telt volna, ha nyitnak egy FB és egy twitter fiókot (eddig 10 perc), és elkezdik ŐK gyűjteni az információkat, megosztani a helyszíneket, közreműködnek, és építenek arra amire sok más szolgáltatás (crowdsource)? A katasztrófavédelem honlapját nem kéne ilyenkor egy ideiglenes, de az eseményről mindent megosztó oldalra cserélni, tájákoztatni, gyűjteni minden fontos és kevésbé fontos információt??? 

Lehet hogy a hivatalos szervek protokollokat követnek, a maguk módján igyekeznek, de úgy tűnik, ez a XXI. század, ahol kicsit lemaradtak… 

Ha most, amikor 10-20-30 ezer embert érintő katasztrófát NEM tudnak korrekten kezelni (itt főleg az irányításra és az információközlésre gondolok, nem azokra akik kinn vannak a hóban és TÉNYLEG segítenek – nekik RESPEKT!), akkor mi lenne ha hirtelen egy több millió embert érintő katasztrófát kéne kezelni??????

A nagy állami infrastruktúra MELLETT ilyen helyzetekre biza bele kéne írni a tervbe, hogy valamelyik minisztériumi osztályvezető vigye magával a 18 éves gyermekét, és kezdjen el halggatni a tanácsaira (ennél csak jobb lehet).

Nekem a nagy tanulság az elmúlt két napból: NEM tudok számítani a szervezett segítségre, sokkal inkább arra amiben magam is részt veszek, tájékoztatok és információt megosztok. Ugyan tankokat nem tudok mozgósítani, de az, hogy ezrek voltak/vannak odakinn érdemi információ nélkül, az olyan mint amikor a kórházban az orvosok nem beszélnek a beteggel, csak kezelik. A segítségnek az is része, hogy TÁJÉKOZTATNAK, hogy mikorra számíthatok, mire számíthatok. Már egy hír, hogy jönnek, de még 3-4 (vagy 20) óra, az is megnyugtató (lehet elkezdeni beosztani a benzint, élelmiszert, telefon akkut, valamivel lehetséges tervezni)

Meg kéne tanulni úgy használni a közösségi oldalakat ahogyan a lakosság, és beleírni abba a fene nagy tervbe, mert a legközelebbinél még cinkesebb lesz ha ugyanez lesz az eljárás…

Köszönöm hogy elmondhattam…

Tovább olvasom

Egy érdekes kérdést fogok feszegetni. 

Több ügyfelem is megértette azt a koncepciót, hogy amennyiben mérünk Konverziós költséget, értéket, számokat, a CPC mint mutatószám leértékelődik. Fontos, mert mutat valamit, de lényegtelen, hiszen van JOBB. Ha van konverziós érték, ha van konverziós költség, onnantól számolható az ROI, és minden más másodlagos. A költségből a PPC-re fordított pénz befektetéssé válik, és rövid távon megtérülő befektetésként nyitott végű büdzsék alakulhatnak ki (amennyiben a döntéshozó megérti)

Szerencsénk van, mert sokan megértik, és elfelejtettük a büdzsét mint korlátot, a CPC-t mint értéket, egy másik dimenzioba érkezett a kampány.

De ha a CPC nem számít, vajon számít a konverziós arány?

Szerintem ez sem számít, hiszen semmit nem mond. 0.1%-os konverziós arány magas vagy alacsony? 15% magas vagy alacsony?

Ugye? Attól függ. Ha az egyszeri eladási érték 1000€, akkor a 0.1%-os konverzós arány (ha a konverzió az eladást jelenti), nagyszerű érték is lehet. Vegyük mondjuk hogy a CPC 10€cent, vagyis 100€ költéssel 1000€ eladási érték “találkozik”. Persze ha a termék profittartalma 20%, akkor ez egy nagyszerű ROI. Ha a profittartalom 3%, akkor buktavári.

Ugye, minden relatív? Mi van ha mondjuk 15% a konverziós arány? De ez a konverzió egy soft konverzió, mondjuk egy szoftver próbaverzió letöltés? És tudjuk, hogy minden 100. letöltésből lesz 1 eladás, melynek értéke 1000€, profittartalma 85%. CPC 1€. Na, megéri vagy sem?

Megoldásokat a kommentekben várom 🙂

A fentiekből is látszik, amikor jön egy kérdés, miszerint mi egy átlagos konverziós arány, a válaszom az, hogy nem tudom. Attól függ, mi a konverzió, mennyi a konverzió értéke, a CPC, elvárt ROI, és máris vissza tudom számolni. De csak úgy bele a levegőbe, az olyan mint amikor azt mondom hogy egy átlagos CPC 30. Miharminc? Mér mimennyi?

Azt hiszem ez idáig korrekt, érthető. (ha nem, akkor GOTO 10, és kezd el előlről olvasni)

A Konverziós arány NEM SZÁMÍT. Ami számít viszont, az a relatív konverziós arány.

Mondjuk egy új promóciós üzenettel indítunk egy kampányt, és az eddigi konverziós arányok duplázódtak a tesztben.

Vagy egy remarketing kampányban az üzenet egy promóciós kupon, és a konverziós arány kétszerese az eddigieknek, az kristálytiszta üzenet. A vevőid szeretik a kuponokat, akik nélküle nem konvertáltak, ott lehet belőlük is vevőd, csak egy jobb ajánlat kell hozzá.

A legnehezebben értelmezhető változás, amikor egy új forgalmi forrást adunk a meglevőkhöz (amelyek kombinációja adta az eddigi konverziós arányunkat), és az új, hozzáadott volumen megváltoztatja az eddig értékeket. Természetesen a legnagyobb hiba akkor történik, ha az össz értéket nézzük. Mert nem szükséges. Ott vannak az eszközök amellyekel külön szegmensként kezelhető minden forgalmi forrás, annak költségével, volumenével, és értékeivel (ha nincsenek, akkor legyenek!)

Vagyis megeshet hogy első ránézésre mondjuk visszaesett az összes forgalmi forrás kombinált konverziós aránya, de szétbontva értelmezhetőek CSAK a számok.

Le kell választani az új forrást, és önmagában értékelni. Tegyük fel, hogy az új forrás átlag konverziós értékei egyeznek az eddigiekkel, csak annyi, hogy a konverziós arány negyede az eddigieknek. És ennyi még mindig nem elég az értékeléshez, hiszen be kell venni a képletbe, hogy ez a forrás mennyibe került. Ha negyedébe mint a többi, akkor máris jók vagyunk, hiszen ROI-ban ugyanott vagyunk mint eddig, csak annyi történt, hogy komoly további volument vásároltunk. És megeshet, hogy az eddigi ROI értékek is változnak ezzel, hiszen egy komolyabb hozzáadott volumen egyből azt jelentheti, hogy az általános költségek sokkal több termékre oszlanak, egy termékre vetítve alacsonyabb a költség, nő a profittartalom, és voilá, az ugyanazon az ROI értéken hozott volumen hirtelen többlet értéket képvisel. 

Bonyolult a képlet, de érdekes. Számolni kell, a marketingesnek egyre többet. Aki nem szereti a számokat, adatokat, az ne készüljön marketinges pályára…

Tovább olvasom

API vagy nem API


Dátum: 2013. 01. 21.

Évek óta agyalunk azon, hogy szabad-e, kell-e az ügyfeleink kampányainak kezelését megsegítenünk egy API programmal. Legyen az saját fejlesztés vagy vásárolt.

Megpróbálom körbejárni az összes lehetséges nézőpontot.

Elsőként, fontos tudni, évek óta részt veszünk egy projektben, ahol először egy külsős API fejlesztés történt, majd annak kudarca után a cég elkezdett egy belső fejlesztést. Ezen tapasztalatokat is beleépítem abba, amit most mondok.

Első ránézésre egy API program nagyszerű. Rengeteg előnyt mutat, sorolom:

– időt spórol
– észrevesz dolgokat amiket egy ember könnyen benéz
– nagyszerű társ ha több százezer kulcsszóval kell dolgozni
– tökéletes gyors report készítésre
– több rendszert is kezel egy helyen

És a korrektség kedvéért a hátrányai:

Pénzbe kerül. Ha saját fejlesztés, akkor az egyszeri, és utána a folyamatos fejlesztési költséggel kell számolni (hiszen ahogyan az AdWrds felület változik, úgy az API felületnek is le kell követnie – de ezzel szükséges a folyamatos fejlesztési igénye is) Ha 3rd party szolgáltatás, akkor a költés alapján kell fizetni, ami költség elviheti az ügynökség profitjának komoly részét. 

Ilyen árakat találtam: 500 kulcsszóig havi 60 dollár, 5e kulcsszóig 150 dollár, korlátlan kulcsszó mennyiséggel havi 1000 USD. Vagy: 500 dollár + 4,5% a 10e dollár feletti költésből. És variációk, de a lényeg marad, DRÁGA

Beépítünk a rendszerbe egy hibaforrást. Bíznunk kell az algoritmusban, egy olyanban amit nem is ismerünk. A bid management rendszerek csak reagálni tudnak adott kondíciók meglétére, de előre gondolkodni korlátosan tudnak, a reakcióik is csak annyira jók, amennyire jó adatokon alapulnak. A szoftverek kontraproduktívak is lehetnek ha az algoritmus és/vagy az adatok hibásak. (és valljuk be, az esélye megvan, elég csak a bebukott tőzsdei rendszerekre gondolni amelyek elsüllyesztettek világcégeket a hibáikkal)

Nem kevés idő és energia kell egy rendszer bevezetéséhez

– A Google is fejleszt. Ami ma egy egyedi feature egy bid management rendszerben, azt a Google lehet hogy holnapra simán lefejleszti. Csak gondoljatok bele: kampánykísérletek, automata szabályok, AdWords Scripts*, Intelligens CPC, konverzióoptimalizáló, aukció statisztikák, Display Campaign Optimizer, sorohatnám sokáig. 

* Erről egy pár szót: Egy javascript alapú megoldás. Hozzáférhet Google dokumentumokhoz, és azokból adatokat kivenni, vagy beleírni. (mondjuk árakat frissíteni egy site hirdetéseiben). Kevésbé komplex feladatokra egy egyszerű (de nagyszerű) megoldási forma. Korlátozott azonban a felhasználhatósága, az elérhető statisztikák köre miatt.  

– Az automatizmus lustaságra ösztönöz. A jó eredmények, vagy az automatán készülő reportok tapasztalataink szerint nem arra ösztönzi a kampánykezelőket, hogy akkor más, hasznos dolgokra használják az idejüket, hanem épp ellekezőleg, ellustulnak.

– A nem organikus növekedés hátrányai. A gyors és automata kampánykezelés a cégeket a profit maximalizálásának pályájára kényszeríti. A fennmaradó időt nem a meglevő ügyfelek kampányainak kezelésére használják fel, hanem új ügyfelek megszerzésére, és belemennek egy folyamatos ügyfélszerzési kényszer körbe. Ez lehet hogy jó stratégia olyan ügynökségnél aki szeretne 2-300 kkv-t kezelni, rutinszerűen, szinte nulla egyedi kérést teljesítve, de tragikus hatású olyan cégnél ahol nagy cégek, komoly és minőségi munkát várnak el, fizetnek az egyedi kampánykezelésért.

A saját fejlesztést ezen kis piacon elfelejthetjük, az esetek nagy többségében értelmetlen. A vásárolt rendszerek pedig ismét nem erre a piacra kialakított árakkal jönnek, valamint túl sok rizikót rejtenek magukban.

Vagyis marad a stratégiánk a régi. Relatíve alacsony számú ügyfél, de nekik MINDEN létező egyedi és emberi erőforrást, agyi kapacitást igénylő stratégia, azok megvalósítása.

Maradunk kézműves, egyedi, különleges minőségű termékeket  “gyártó” cég, és meghagyjuk a “tömegtermelést” másoknak.

 

Tovább olvasom

Online kereskedelem 2012 december


Dátum: 2012. 12. 20.

Mondhatnám azt is hogy szakmai ártalom, de elég sokat vásárolok online. Főleg magyar online boltokban, de sokszor külföldről is. Ezen kívül a Vaterán vásárolok, néha eladok apróságokat.

Az esetek nagy részében meglepően jók a tapasztalataim. Gyors és korrekt eladók a Vaterán, eBay-en, kimondottan gyors eladók a magyar neten (szerdán délután rendeltem nyomtatóba patront, és csütörtök reggel 9-kor csöngetett a futár). Az utóbbi időszakban vásároltam merevlemezt, patronokat, tintát, írószert, telefontartót, csomagtértálcát, ajándékot, ki tudja még mi mindent.

A szűk keresztmetszet a posta, aki szerencsére teret veszít, korrekt és gyors futárcégek viszik ki a termékeket. Ugyanígy, amikor én indítok valamit, kihagyom a postát, a futárcégek szinte ugyanannyiért szállítanak, de legalább házhoz jönnek. És abban az árban még az Áfa is benne van…

Vannak negatív tapasztalataim is. Az egyik (nem annyira gáz, de említésre méltó) egy irodaszer áruház (nem kicsi ráadásul). A megrendelt cuccok egy része nem volt raktáron (vagyis nem valós raktárkészlettel dolgoznak), nem annyit számláztak amennyit terheltek a céges kártyára (kizárt hogy újra vásárolok náluk, több időt töltök el az adminisztrációval, mint ha autóba ültem volna, és elmegyek bevásárolni).

Az igazán megdöbbentő azonban az utóbbi két eset volt.

Az első egy helyi fotós cég, akihez fel akartam tölteni a fotóimat kidolgozásra. Másfél óra alatt nem ment fel kettő(!) darab fotó, feladtam. Autóba ültem, elmentem a boltjukba, ahol a NEM netes áron megrendeltem a képeket (laza 30%-kal magasabb áron). Megemlítettem hogy nem sikerült feltöltenem a képeket, sem a html, sem a flash felületen. Erre a boltos (tulajdonos mint kiderült) arrogánsan és magából majdnem kikelve mondta, hogy AZ PEDIG MŰKÖDIK. Rámutatatott a csomagokra a pult mögött, hogy azok MIND online megrendelt képek. A hiba a gépemmel, vagy a netkapcsolatommal van – jelentette ki. A rendszergazda aki fejlesztette a felületet, az elmondta neki, hogy ha a kapcsolat megszakad akármilyen kis időre is, akkor nem lehet feltölteni a képeket. 

Nem erősködtem, minek. De kilépve az üzletből mégiscsak nyugtalanított a gondolat. Mit tesz egy olyan boltos, aki ÉRTI, hogy a vevő a fontos, belőle van megélhetése? Elsőként megköszöni, hogy vettem a fáradtságot, és jeleztem a problémát. Hiszen ha valaki nem tud feltölteni képet, és nem rendel, akkor lehet hogy van odakinn más is aki így járt, és az elvesztett üzlet. De lehetséges az is, hogy akinek nem sikerül a feltöltés, az egy digitális analfabéta (magamat nem sorolom közéjük), akkor viszont a vásárlói panasz számára egy LEHETŐSÉG, hogy kiderítse, miként lehetne MÉG HASZNÁLHATÓBB, okosabb felületet fejleszteni.  De ő nem ezt tette, közölte hogy a rendszer JÓ, valószínűleg elb4sztam valamit.

A másik eset egy vaterás vásárlás volt. Csütörtök délben leütöttem egy gyerekbiciklit. Gyönyörű kis bicaj, és bizony, a szezonja nincs itt, de remélem örülni fog neki a kicsi lányom KARÁCSONYRA.

Fel is hívtam az eladót, és kértem, hogy ha lehetséges, adja fel még ma (ezért rendeltem meg utánvétellel, és nem átutalással, mert nem akartam megcsúszni vele). Az eladó közölte, hogy sajnos ma már volt a POSTÁN, ő nem fogja feladni a terméket, csak holnap. De akkor nem ér ide karácsonyra – mondtam, ha nem tud elmenni a postára, hívjon futárt, fizetem a költség különbséget (könnyű vállalás volt, nem lehet több mint 1.000 Ft). Ő erre közölte, hogy nem foglalkozik futárral, nem ismeri őket. Rendben, rendeljen Vatera futárt, azt a felületen lehet rendelni, kimennek. De azt sem, csak azt hajtogatta, hogy ő nem fog ezzel foglalkozni.

Pár telefon, visszahívtam, és mondtam neki, hogy utolsó ötletem, hogy 24-én kora délután a család felénk tartva kitérőt tesz (kis településen van a bolt, szerintem a posta sem lehet messze a bolttól, mindegy), szóval beugranak érte. Nem hajlandó bemenni a boltba 24-én, a szeretteivel akarja tölteni. Rendben, értem én, én is, de KARÁCSONY van, valami kis rugalmasságot kérek, egy gyerek ajándékáról van szó. Nem és nem.

Ami meglepett, az az eladó hozzáállása volt (meg a hangnem). Felajánlottam több megoldást, egyet tudott ő mondani, hogy üljek autóba, és menjek el érte (160km oda-vissza, persze).

A végén kínomban azt mondtam hogy jó, adja fel pénteken, ideér a két ünnep között, odaadjuk később neki (lesz még sok más ajándék a rokonoktól). Erre közölte hogy nem, mert akkor biztosan nem fogom átvenni, most már csak akkor küldi ki, ha előre utalok neki… (arcom.jpg)

És egyszer csak kibökte: Elege van abból, hogy mindent neki kell csinálnia. A rendelő csak megrendeli, fizet, és azt hiszi hogy neki semmit nem kell tennie? Tegyen a megrendelő is valamit, ha meg akarja kapni a terméket!

És ennyiben maradtunk. elbukott egy üzletet, feltételezem nem nagy dolog neki, ha ennyire nem érdekli.

Amit viszont nem bírok szó nélkül hagyni: Körülnézek, és azt látom, hogy nehéz, válság van régóta, és a kereskedőknek sem megy jól. Az online világ ismeretlen sokuknak, de azt már látják, hogy az eladásaik egy része egyszer csak köddé válik. Mert megveszik az emberek online. Egyszerűbb, sokszor olcsóbb, praktikus. Sok kereskedő nekilátott, belevágott, online is tolják. De ugyanazzal a mentalitással, mint eddig, ez nem fog menni. Már nem az egyetlen fotósbolt a városban (ahol lehet mogorva, mert úgysincs másik lehetőség), nem az egyetlen eladó a Vaterán (ott nyomul ezer másik, aki ügyesebb kedvesebb, gyorsabb, ismeri a futárszolgálatokat, stb) 

Az ilyen kereskedők panaszkodnak leghangosabban, hogy a válság, az Európa, a kormány, meg mindenki csak őket sújtja. Nem tudom sajnálni. Őket biztosan nem.

Tovább olvasom

Jövőképet mondok! (?)


Dátum: 2012. 11. 30.

Konferenciaszezon indul.

Jövő héten a Keresőmarketing Napon tartok egy előadást a Remarketingről, majd délután vezetek beszélgetést az analitikáról, és online stratégiáról

A Remarketing előadásban megpróbálok annyi remarketing stratégiát belezsúfolni amennyit csak tudok. Lesz ott minden, csak beleférjen az időmbe.

Hasonlóan izgalmas (számomra bizonyosan) a késő délutáni előadásom a keresőmarketing / online marketing jövőjéről. Itt egy kicsit több időm, lehetőségem lesz a dolgokat kifejteni, kicsit nyugodtabb tempóban mesélni. 

Gyertek el!

 

Utólagos bejegyzés: Az előadásokat megtekintheted online:

Remarketing előadásom

Keresőmarketing jövőjéről

Tovább olvasom

Pin It on Pinterest